Tegnap munka után találkoztam az egyik barátomékkal a Nagyerdőn és sétálgattunk az egyetem környékén, majd átmentünk a Békás-tóhoz. Csak, hogy tudjátok kedves Olvasóim, a debreceni Nagyerdő, Európa és Magyarország egyik legrégebben védett területe. Az 1082 hektárnyi erdőben az évszázados tölgyek, gyertyánok, ezüsthársak alatt tavasszal gyöngyvirágszőnyeg virágzik.Ennek a festői környezetnek a közepében áll a Békás-tó, amely hasonlóan védelem alatt áll és ha jól emlékszem valamelyik híradásban arról volt szó, hogy a tóba halat telepítenek, hogy ne algásodjon.
Természetesen a telepítés eredményeként megjelentek az orvhorgászok is, de a helyi közterület felügyelet vállalta a rendőrséggel közreműködve, hogy az ellenőrzésük alá vonják a tavat és a környékét.
Szóval visszatérve a tegnapi történethez, szóval látom, hogy több pecás is lógatja a botját a tóba, és szólok, hogy nem kellene pecázni, de hát süket fülekre találtam.
Gondoltam szólok a policájnak, hogy pajtások itt és itt ilyen dolgokat csinálnak, mire a diszpécser azt mondja, hát aki ki is fog valamit, annak baromi pocsolya íze lesz. Arra sem volt kíváncsi a tag, hogy ki is vagyok pontosan, simán leterkózott.
Tisztában vagyok azzal, hogy nem ez a pecázgatás nem a világ legnagyobb bűne, de inkább a nagy természetvédelmi duma miatt bosszús és, hogy ennyire levegőnek néztek!
Gondoltam szólok a policájnak, hogy pajtások itt és itt ilyen dolgokat csinálnak, mire a diszpécser azt mondja, hát aki ki is fog valamit, annak baromi pocsolya íze lesz. Arra sem volt kíváncsi a tag, hogy ki is vagyok pontosan, simán leterkózott.
Tisztában vagyok azzal, hogy nem ez a pecázgatás nem a világ legnagyobb bűne, de inkább a nagy természetvédelmi duma miatt bosszús és, hogy ennyire levegőnek néztek!
Bejegyzések
