Visszatérve a kockulásra, nagyon jól esett, mert ilyenkor összejövünk vagy 30-40-en, régi cimborák, "esküdt ellenségek", iszogatunk, dumálunk, lövünk. Ez a mostani alkalom a jubileumi 10. CS (Counter-Strike) volt, talán a vártnál kevesebben jöttek el, de a mag most is itt volt, pl. én is. Aki nem ismerné a CS-t, annak megpróbálom elmesélni, hogy miről is szól a történet. 2 csapat (terrorista [T] és anti-terrorista [CT]) van és ezek egymás ellen küzdenek különböző célokért. Pl.: a terroroknak fel kell robbantani egy ojjektumot, a CT-nek meg kell védeni, vagy a T-knek meg kell állítani a CT-ket, hogy azok kiszabadítsák a túszokat, de lehet simán head to head küzdelem is, amikor a 2 csapat egymásnak esik.
Nem voltam se tegnap, se azelőtt valami kemény, de most a gép sem volt valami ütőképes, pedig a szüleim vadiúj laptopján nyomtam de ha nincs benne semmilyen videokártya, akkor azért érhetik az embert meglepetések. Amúgy az a lapcsitopcsi, - ahogy Poncsák Judit kolléganőm mondaná - jó kis vas, erős a 2 magos proci benne és az 1 Gb RAM. Nem játékgép de sebaj. Amúgy a CS-nek nincs nagy hardware igénye, de egy videokártya szükséges hozzá, mert szoftveresen nem túl izgalmas hajtani, mert a frame/sec könnyen leeshet, tehát ez azt jelenti, hogy egy másik játékos, ellenfél, hamarabb lát meg engem, mint én őt.
De nem érdekel, hányszor haltam, vagy hány ellenfelet lőttem le, mert a fílingért mentem, tudtam, hogy nem leszek nagy spíler, de nagyon jól volt, remek hétvégém lett!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése