Születésnap = Menza

Lehet, hogy a mostani blogommal sok embert fogok megbántani, de úgy döntöttem, hogy most elmondom a véleményem és nem rejtem véka alá.

Szóval tegnap elmentem a szülinapra, amit Gomezzal együtt szerveztünk egy közös ismerősünknek és nekem egy picit furcsa volt, leginkább az egész egy jó menzai közös kajáláshoz hasonlított, annyi különbséggel, hogy itt 2000 Ft-ba került egy menü. Miért mondom ezt, mert én úgy gondolom, ha nekem valaki partyt rendez, akkor az a minimum, hogy valamilyen szinten vendégül látom. Itt a vendéglátás az volt, amit én kifizettem. Most nem gondolja senki, hogy azért mentem oda, hogy más pénzén szórakozzak és itókázzak, egyek, de ha az én szülinapom lett volna, az biztos, hogy azt mondtam volna, - és néhányszor már mondtam is - hogy gyertek gyerekek mit isztok, vagy ki mit kér, ez az én köröm! Nálunk ez így szokás az én baráti körömben. De ehhez még szülinap sem kell, hogy egy korsó sörre, vagy tömény körre meghívjam a pajtásaimat! Még1x mondom, hogy nem a bár kiszüpürtyöléséről beszélek. Ez csak egy gesztus! És nem vág földhöz a 2000 Ft sem!!!

A kajálást követően átmentünk a Belgába mulatni, szerencsére itt Gomez szemfülességének köszönhetően, csak fél belépőt kellett fizetni, bár nekem van VIP kártyám, így én ide ingyen mentem be. Kurz und gut (egyszóval), tele volt a hely egyedül álló 40-50 éves nőkkel, akik a friss kiskakasokra vadásztak..., szerintem nagyon gáz volt. Az tuti, hogy ide egyedül el nem jönnék, csak társaságban. Na de azért nem árultam petrezselymet, mert a mi csapatunkból megtáncoltattam a lányokat. Ez azért volt jó, mert Anita, Gomez barátnője, táncostársam volt a Hajdúban. Klári - Viktor felesége - meg tanult néptáncot is meg veresenytáncot is és irtó jó a ritmusérzéke. Nagyon pengéül táncol! Még nekem is kellett kapaszkodnom, pedig nem ma kezdtem én sem...

A Belgából Gönczi Petiékkel együtt mentem tovább a Hajdúba, ahol Szilágysági Bált rendezett az egyesületünk. Ahogy befordulok a Simonffy utcán, már utca elejéről hallom az egyik kedvenc számom Peter Bjorn & John - Young Folks c. számát. Megyek lefelé az utcán, hát persze, hogy az Inca Caffé-ből jön a muzsika. Beosontam! Kiderült, hogy itt is party volt, és bár nem tudtak elérni, de hivatalos lettem volna ide is! Bár ide jöttem volna! Ittam egy jó Bitter Rosso-t és mentem tovább a Hatvan 32. felé.
Kiszáradt torokkal érkeztem meg a táncházba és azonnal legurítottam vagy 1 liter Cola-Light-ot, így gyorsan sikerült kalóriamentesen regenerálódnom. Hihi! Még egy darabig itt voltam, aztán feladtam a harcot a fáradtság ellen. Még szerencse, hogy Jockey-ék el tudtak transzportálni haza, így megmenekültem, egy erőltetett menettől a Borbíró térig. Kösz Jock! Kösz-kösz!
Összegzés, konklúzió!
Először is mozgó kamionból sohasem köpjön ki az ember! Másodszor, szembe szélben, lejtőn állva veszélyes a fukszot szabadon engedni! És a vak asszony mindig visszanéz!