2008. július 15., kedd

Korai öröm volt...

A hortobágyi versenyt követően nagyon boldog voltam, mert igazán nem is nagyon fáradtam el és csak minimálisan volt izomlázam. Örömfutás volt! A sikeres szerepléstől felbuzdulva mentem el G. Peti barátomékhoz, ahol Péter napot ültünk. Sokan voltunk, remek vacsora volt, ettem, ittam rendesen, pótoltam azt a mennyiséget, amit a verseny kivett belőlem és kb. úgy éjfél tájban indultam haza, mert jól érzetem magam, nagyokat nevettünk, anekdotázgattunk. Elfáradtam! Hosszú volt a nap!
Nem voltam részeg, most szeretném leszögezni!!
Elkísértem Gergőt - Peti tesóját a Repcére, hogy el tudjam hozni Peti bringáját, hogy hamarabb otthon legyek és útközben a Ótemető és a Rakovszky utcánál az átkelőnél a bicikli kormánnyal megsünnyöltem a villanyoszlopot és elestem.
Sajnos elég szarul sikerült eltaknyolnom, mert teljes mértékben ráestem a bal oldalon a csípőmre és az most már lassan 2 hete fáj és csak nagyon lassan akar elmúlni. A rosszabbik dolog, hogy ha valami rosszat mozdulok, akkor a fájdalom egészen belenyilall a medencém felett a gerincoszlopomba, ami nem igazán kellemes érzés. Aludni természetesen azon az oldalon nem tudok. Már próbáltam orvossal konzultálni, de eddig nem sikerült megvizsgáltatnom magam, azért egy röntgen nem ártana, talán a héten megoldom. Valószínű, hogy komolyan megzúzhattam a csípőm és az izmaim, mert szép kis foltok is jelentek meg. Lett még némi felületi sérülés, de az lassan már kezd elmúlni, de ez a nyilallás bosszant!


Sajnos a július sem lesz sérülésmentes hónap, mert már megint beteg vagyok és ez elszomorít és a térdemmel még mindig nem tudom mi lesz!

Nincsenek megjegyzések: