2008. szeptember 17., szerda

A varázslat nem a tejben van...

Sajna nem sikerült egy igazán varázslatos képet találnom a neten és most már nem vettem a fáradságot, hogy kimenjek lefotózni a liftet, így kénytelenek lesztek beérni ezzel a képpel.
A minap történt meg velem, hogy zizegek haza és várom a földszinten a liftet, amikor is végre megérkezik a legnagyobb (a házban 3 db van, 4 személyes, 6 személyes, 8 személyes) és hát igen csak kinyílt a csipalesőm a látottak során.
Kicsapódik az ajtó, kiszídeleg 5 nem az idén barnult erősen megtermett srác, majd 4 gizdább feleség, egy nagymutter és még legalább 4-5 purgyé.
Nem volt gyenge látvány, kb. azonnal legyökereztem, és mint kiskoromban a vasúti átjáróban, amikor piros jelzés volt és ment a vonat, kb. úgy számoltam a liftből kilépő emberek számát.
A csúcs az volt mondom, amikor a nagymama is kilépett, na akkor volt végem. Miután kivonult a horda abból a ca. 3 m2-ből, még egy jó darabig szellőztetni kellett, mert jófejből 2-en is rágyújtottak, én meg nem voltam hajlandó cigószagban felmenni.

Nincsenek megjegyzések: