Valamelyik nap mozira adtam a fejem és úgy döntöttem, hogy nem valami limonádét fogok megnézni, hanem valami jó kis komoly filmet, neves színészekkel.Ki is néztem a webről ezt a filmet, mert megtetszett a szereplői gárda (Russell Crowe és Leonardo DiCaprio) és 2 almával felszerelkezve - már amikor mindenki beült - megérkeztem a 19:30-as filmre 19:29-kor, így sikerült még mindenkit megmozgatnom, mert középre vettem jegyet.
Eredetileg drámaként olvastam erről a filmről, meg hogy DiCaprio ilyen mázlista, aki mindenhonnan, minden rázós bevetésről megmenekül, szóval úgy ültem be, hogy most biztosan egy jó kis movie-t fogok megnézni.
Amikor elkezdődött az első néhány kocka és kiderült a történet, hogy megint ilyen mellverős amerikai antiterrorista film lesz, komolyan azt gondoltam, hogy minek ültem be.
Igazán a történet arról szólna, hogy megpróbálják elkapni a "főgonoszt", a terroristák aktuális vezetőjét, de az valahogy az mindig előttük jár egy lépéssel és voltaképpen erről szól az egész 100 valahány perc.
Némi izgalom alakul ki a végén, amikor egy túszcserebere kapcsán talán lefejezik a DiCapriot a maszkos suhancok, de persze abból a szituációból is megmenekül a Titanikos máj hárt vill gó ón fiú, pedig milyen szép lett volna.
Persze a romantikát sem nélkülözték a filmből, mert óriási lávmitendőr alakul ki a titanikos és egy helyi ápoló menyecske között, így ezek után a film méltón értékes tagja lett a lövöldözős-baszós filmek ékes csoportjának, ahova pl. tatozik a Sylvester Stallone - Cobra c. filmje is, csak ott nem terroristák ellen megy a harc, hanem egy bűnöző banda ellen.
Szóval szerintem egy újabb gyengécske darab szemtanúja lehettem. Véleményem szerint nem egy nagy dobás, a 100 és egy tucat kategóriájába tartozik.
Most úgy tervezem, hogy ezt a két filmet szeretném még megnézni a közeljövőben. Az egyik A törvény gyilkosa Robert De Niro és Al Pacino szereplésével, a másik az Ausztrália, amelyikben Nicole Kidman szerepel. Természetesen ezekről szintén fogok írni néhány gondolatot.
Eredetileg drámaként olvastam erről a filmről, meg hogy DiCaprio ilyen mázlista, aki mindenhonnan, minden rázós bevetésről megmenekül, szóval úgy ültem be, hogy most biztosan egy jó kis movie-t fogok megnézni.
Amikor elkezdődött az első néhány kocka és kiderült a történet, hogy megint ilyen mellverős amerikai antiterrorista film lesz, komolyan azt gondoltam, hogy minek ültem be.
Igazán a történet arról szólna, hogy megpróbálják elkapni a "főgonoszt", a terroristák aktuális vezetőjét, de az valahogy az mindig előttük jár egy lépéssel és voltaképpen erről szól az egész 100 valahány perc.
Némi izgalom alakul ki a végén, amikor egy túszcserebere kapcsán talán lefejezik a DiCapriot a maszkos suhancok, de persze abból a szituációból is megmenekül a Titanikos máj hárt vill gó ón fiú, pedig milyen szép lett volna.
Persze a romantikát sem nélkülözték a filmből, mert óriási lávmitendőr alakul ki a titanikos és egy helyi ápoló menyecske között, így ezek után a film méltón értékes tagja lett a lövöldözős-baszós filmek ékes csoportjának, ahova pl. tatozik a Sylvester Stallone - Cobra c. filmje is, csak ott nem terroristák ellen megy a harc, hanem egy bűnöző banda ellen.
Szóval szerintem egy újabb gyengécske darab szemtanúja lehettem. Véleményem szerint nem egy nagy dobás, a 100 és egy tucat kategóriájába tartozik.
Most úgy tervezem, hogy ezt a két filmet szeretném még megnézni a közeljövőben. Az egyik A törvény gyilkosa Robert De Niro és Al Pacino szereplésével, a másik az Ausztrália, amelyikben Nicole Kidman szerepel. Természetesen ezekről szintén fogok írni néhány gondolatot.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése