Mivel ma 7-ig dolgoztam ezért már az EB döntő előtt nem jöttem haza, hanem elmentem Tutus kocsmájába, hogy még legyen rendesen helyem. Így is lett, frankón az elsősorból nézhettem, azaz szenvedhettem végig az első félidőt, mivel a spanyol bekapott gól után valahogy éreztem, hogy ebből a meccsből már semmi nem lesz, így asztalt bontottam és leléptem. Kb. a 2. félidő 17 percére értem haza és teljesen bennem volt az érzés, hogy el kell menjek futni, mert éreztem, hogy jó lesz nekem.Így is lett, gyorsan beöltöztem és nekivágtam, csak szépen lassan. A pulzusom alig ütötte meg a 130-at, annyira csigára vettem a tempót.
Az útvonalam már a szokásos nagyerdei kör volt, csak éppen azt nem kalkuláltam be, hogy a körúton néhány lámpa nem ég. Még a vakok intézeténél simán volt világ de a volt Termál Kempingnél már csak alig valami majd pedig teljesen sötétség. Na itt elkezdtem agyalni (betrassolni), hogy menjek tovább, vagy se? Kockáztassak vagy sem? Nem is igazán magam féltettem, hanem pl. a csukám, így elkezdtem forgatni magam és végül eljutottam egy olyan állapotba, hogy eddig és nem tovább! Beszartam!
Dobtam egy 180-asat és irány a Pallagi út, Békás-tó, DE, Dóczy, Békéssy, Borbíró. Na így is sikerült összehoznom egy laza 6-ost.
Útközben hallottam, hogy kikaptak a németek. :( Sebaj, majd legközelebb nyernek, de azért én nekik szurkoltam! Hajra Németország! Toy toy toy Deutschland!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése