Zsiványok Pulykász ismét győzött

Vasárnap újra diadalmaskodott a Zsiványok Pulykasz formáció, melynek én is tagja voltam, így most hitelesen tudok beszámolni a történtekről.

Hol is kezdjem, hol is kezdjem a történetet? Talán egészen ott, hogy reggel 3/4 7 körül már kint hőbörögtünk a Piac utcán és gyorsan elszüpürcsöltünk egy kedvhozó pálinkát, majd némi serrel meg is támogattuk. Gyorsban összerendeztük a partysátrat, amit Zsazsa biztosított most és elhelyeztük a Zsiványok Ultrasz zászlót, majd később a 7Mérföldest is. Tutussal és Pepével elkezdtük felkockázni a szallonát, a majd készülő főételünk egyik alapanyagát. Mivel az idei év során egy nagyon egyszerű, de annál laktatóbb étellel készültünk, aminek az elkészítésére elegendő egy óra is, így megtehettük azt, hogy sokat viccelődjünk, ugrassuk egymást és az embereket.


Úgy 9 óra magasságában elkezdtük készíteni a reggelit - addig már a gyomorsavakat még néhány pálinkával felizgattuk - ami nem más volt, mint vajon, fokhagymás, olajos pácban megsütött békacomb. Nagyon guszták voltak a futóművek, és egy kicsit óckodva haraptam bele, de az állagát tekintve olyan volt mint a csirek és talán a hal keveréke, de ízletes volt. Én anno ettem szöcskét is, az sem volt rossz, az meg olyan mint a chips és egészségesebb is..., egy picivel talán, de ezt nem állítom 100%-ra.
Szóval békacomb, hozzá grillezett zöldség, és gyöngyös tojásból tükörtojás és bor, sör pálinka. A hangulat igen emelkedett volt, jöttek-mentek az ismerősök. A szüleim is tiszteletüket tették a sátrunknál és hoztak még némi életmentő, jó hideg sört. A békacombos reggeli után lassacskán elkezdtük elkészíteni a főételt, ami nem más volt mint kukoricakása juhtúróval és szalonnatöpörtyűvel és némi kis zsírral nyakon öntve. Hmm még most is itt érzem az ízét a számban. Nagyon finom volt!!!


A főétel elkészítésének első lépése, a tűz meggyújtása, már nagy fejtörést okozott számomra, ugyanis "enyhén" vizes volt a fa, ami nem igazán akart meggyulladni. Hiába zúztam neki a papírt, de csak nem igzán akart lángra lobbanni. Aztán egy kölcsönbaltával egészen fogpiszkálós méretre vagdostam szét a közepes darabokat, akkor már egész jó lett, de nagyon nehezen adta magát. Zsazsa egy nagy bográcsban főzte a kását és én konyhatündérkedtem a keze alá. Szép kis mennyiség lett! /A képeket itt tudjátok megnézni: VI. Debreceni Pulykanapok/ A szalonna is elkészült, lett zsírja bőven. Minden játszott, ahogy Apukám mondaná! Vót enni mit, inni mit, volt zenemuzsika is, jó idő, barátok, komák. Mi kellett volna még? Na jó, azért még lenne ötletem, de...


Szóval szerintem tök jó kaját rittyentettünk össze és már csak a zsűrizés volt hátra. Gyurma, Tutus tesója volt az aki a dizájnt beleújította és síppal dobbal, nádihegedűvel felvértezve vittük a tányérunkat a zsűrinek. Ott még nótáztunk, mulattunk egyet, egy jó pálinkával megkínáltuk őket és vissza a sátrunkhoz, hogy a maradékot elkóstoltassuk, meg, hogy mi is együnk a saját főztünkből.
A mi sátrunkból szólt a szépmuzsika szó és hipp-hopp 4 óra lett és kezdődött az eredményhirdetés. Felsorakoztunk a Nagytemplom előtt felállított színpadon elé. Ott volt az egész zsűri és nagyon örültünk amikor a mi nevünket mondták ki, hogy nyertünk talán a leghangulatosabb csapat kategóriában. A nyereményünk pazar! Egy 50.000 Ft-os italutalvány, amit le kell innunk az EB ideje alatt. Azt hiszem ebben nem lesz hiány. Vagyunk 8-an "angyalok" és plusz 2 fő... Jó móka lesz! Az tuti! Ugye Tuti?


Olyan 6 körül kezdtünk el összepakolni Zsazsával, közben be-beszólogattunk ennek-annak. De összességében jó napot zártunk. Hosszú volt, meleg volt, de annál sikeresebb és nagyon jól érezte magát a Zsiványok Pulykász! Jövőre Veletek ugyanitt!