Megtetszett...

A sógorom blogjában bukkantam rá erre a kis vicces dologra. Ezt már én kreáltam a blog alapján (nagyobb méretért klikk a képre).
Aki ki szeretné próbálni az csak klikkeljen ide: Szókavalkád

Csak vártam és vártam...

Tegnap, úgy ahogy ígértem, elmentem a Kenézybe, hogy egy orvosnak megmutassam az oldalam. Rendre meg is érkeztem, egy kommandós ügyességével felderítettem, a helyet, ahol be lehet jelentkezni. A hölgy be is írt és mondja, hogy üljek le.
Szépen ücsörgök, olvasgattam, nézegettem de semmi. Már kicserélődött az egész várakozó csapat mellettem, olyanok is voltak, akik már lelettel jöttek vissza és mentek be. Én meg mint Pom-pom, hogy "Ülök egy ágon, egy szép hosszú ágon, föl s le!"
Aztán egy 1,5 órás várakozás után újra felkerestem a "recepciós" hölgyet, hogy még én mindig itt vagyok, akkor most mi a helyzet.

Erre elmondja a lefontosabb infót, amit az elején elfelejtett.

Minden rendben van, be vagyok írva, csak éppen a 2-es rendelőnél szólítanak, vagy szólítottak már! Hát ezt nem hiszem el! A 2-es rendelő az valahol az óriási tér másik sarkában van én meg a túlsó sarokban táboroztam le. Na fa**a!
Összeszedtem magam és elhúztam! Ha minden kötél szakad, akkor még július 29-én el tudok jönni és akkor megkérdezem, hogy ki fog vizsgálni, melyik rendelőben, tudok egyből menni UH-ra, stb.. Újabb lecke volt. Jelentem, megtanultam!

Ma újra bepróbálkozom

A biciklis malőrömet követően, - ami lassan 2 hete lesz - csak nem igazán akaródzom gyógyulgatni ezért ma megpróbálok újra bejutni a Kenézybe és csináltatni egy UH és egy röntgen vizsgálatot a bal oldalamról. Már most késésben vagyok tudom, mert ilyenkor már fullos lesz a rendelő, de remélem lesz egy kis protkóm, így talán a 4 óra helyett, csak 3 órát fog tartani ez a kis szeánsz a dokikkal.

Sebaj majd viszek könyvet és azt olvasgatom, bár látom, mi lesz a papíromon..., borogatás és kenegetés.

De az a biztos, ha egy "orvos" is lát, de túl sok reményt nem fűzök hozzá, szerintem semmivel sem leszek okosabb, de talán most kivétel lesz ez a mai.

Az eredményekről majd beszámolok!

Vihar a köbön!

Pajtások!

A hétfő este nem semmi kis vihar volt! Régen volt ilyen élményem. Tegnap beszéltem a nővéremmel Skype-on és mesélem neki, hogy mekkora nemgyenge vihar volt, iszonyú villámokkal, meg égzengéssel, erre azt mondja, hogy Budapesten nem volt semmi.
Itt haverok, olyan villámok cikáztak, hogy ihaj! Le is kapcsoltam az összes biztit, mert biztos voltam, hogy be fog csapni, aztán jobb félni...
De szerencsére csak kb. 2 órát tartott a mennyei buli, aztán mintha elment volna a java, de akkor olyan villózások voltak - főleg úgy, hogy nem volt közvilágítás - mintha strobi lett volna.
Kár, hogy nem tudtam megörökíteni fotóval, mert pompás képek születtek volna.

Legalább válaszoltak!

Már régebben (kb. 1 hónapja) történt meg velem ez az eset, de most lett igazán aktuális.
Igyekeztem be a munkahelyemre, de annyi időm simán volt még beugorjak a Malompark 1. épületben található Interspar áruházba reggeliért. Gyorsan összekapkodom azt a néhány terméket, igyekszem, hogy jó sort találjak és akkor szembesülök, hogy a kb. 24 kasszából csak összesen 2 működik. Ez kb. olyan 7:35 körül lehetett reggel, amikor azért már van pörgés és a népek már soppingolnak.

A két kasszánál legalább 10-15 méteres sor alakult ki, de a információs fighter nem kapcsolt, hogy basszus, akkor 1 kasszás ki, hanem mintegy 10 perc elteltével egy biztonsági őr kíséretével kényelmesen, kis pletyó közepette kinyitottak egy harmadik állomást.
A fejem ekkor már dupla méretű volt, mert erősen késésszagú volt a helyzet, így nem állhattam meg, hogy panaszomat le ne írjam a vásárlók könyvébe. Amúgy is utálom az Interspart, de ez teljesen betette a kaput. Talán még soha az életben nem ment az összes pénztár, de szerintem még a fele sem. Ebben a mocsadékláda áruházban mindig várni kell! És miközben fizettem, vagyis fizettem volna a kasszás hölgy előttem, telipofáva, nyitott szájjal emésztett és dumált.
Amikor írtam többen is helyeseltek mellettem, hogy így-úgy-amúgy, meg hogy igazam van. Akkor basszus miért ilyen birkák az emberek, hogy nem adnak hangot az elégedetlenségüknek?
Az én esetemből semmi nem lett. Csepp a tengerben! "Felhívtuk az áruház vezetőjének figyelmét..." maszlag, de ha legközelebb is előfordul, akkor újra írni fogok, aztán majd csak lesz valami hatása.

Korai öröm volt...

A hortobágyi versenyt követően nagyon boldog voltam, mert igazán nem is nagyon fáradtam el és csak minimálisan volt izomlázam. Örömfutás volt! A sikeres szerepléstől felbuzdulva mentem el G. Peti barátomékhoz, ahol Péter napot ültünk. Sokan voltunk, remek vacsora volt, ettem, ittam rendesen, pótoltam azt a mennyiséget, amit a verseny kivett belőlem és kb. úgy éjfél tájban indultam haza, mert jól érzetem magam, nagyokat nevettünk, anekdotázgattunk. Elfáradtam! Hosszú volt a nap!

Nem voltam részeg, most szeretném leszögezni!!
Elkísértem Gergőt - Peti tesóját a Repcére, hogy el tudjam hozni Peti bringáját, hogy hamarabb otthon legyek és útközben a Ótemető és a Rakovszky utcánál az átkelőnél a bicikli kormánnyal megsünnyöltem a villanyoszlopot és elestem.
Sajnos elég szarul sikerült eltaknyolnom, mert teljes mértékben ráestem a bal oldalon a csípőmre és az most már lassan 2 hete fáj és csak nagyon lassan akar elmúlni. A rosszabbik dolog, hogy ha valami rosszat mozdulok, akkor a fájdalom egészen belenyilall a medencém felett a gerincoszlopomba, ami nem igazán kellemes érzés. Aludni természetesen azon az oldalon nem tudok. Már próbáltam orvossal konzultálni, de eddig nem sikerült megvizsgáltatnom magam, azért egy röntgen nem ártana, talán a héten megoldom. Valószínű, hogy komolyan megzúzhattam a csípőm és az izmaim, mert szép kis foltok is jelentek meg. Lett még némi felületi sérülés, de az lassan már kezd elmúlni, de ez a nyilallás bosszant!


Sajnos a július sem lesz sérülésmentes hónap, mert már megint beteg vagyok és ez elszomorít és a térdemmel még mindig nem tudom mi lesz!

Hortobágy kipipálva!

A múlt hét során került megrendezésre az V. E-on Hortobágy Délibáb Futás verseny, amelyen a kisebb nagyobb sérüléseim ellenére elindultam.
Tudtam, hogy nem lesz könnyű, mert már elég jól ismerem a pusztát és a tapasztalatlan embernek könnyen meglepetést tud okozni, de ha az ember gyereke még futni is fog a pusztában akkor még jobban érhetik meglepetések. A meglepik elkerülésére - gondolok itt a melegre elsősorban - már 2 héttel a verseny előtt elkezdtem készülni, ugyanis több ízben mentem el olyankor futni, amikor rekkenő hőség volt. Az emberek csak néztek, hogy ki az az állat, aki ilyen melegben az utcán van, sőt még fut is. De higgyétek el ez rengeteget segített, de erről majd később.
Szombaton reggel már full para voltam, 5-kor felébredtem, de nem bírtam visszaaludni, pedig 8-ra húztam az órát. 6-kor már éhes voltam, így bevertem a reggelit és csak vártam és vártam, hogy teljen az idő, ugyanis a start csak délután 2-kor volt.

11:30-ra mentünk el Yu-ért (Judit) és ezt követően mentünk ki csak Hortobágyra. Az út jól telt, egy csomót beszéltünk a futásról Judittal, az ősök meg csak hallgattak, mert nem igazán tudtak bekapcsolódni a témába, de az idő gyorsan eltelt és pik-pak már kint is voltunk. Sikeresen le tudtunk parkolni a hortobágyi Tourinform Iroda mellett - ezúton is köszönöm Laurának és Petrának a segítséget - és elmentünk átvenni a rajtszámot és találkozni az ismerősökkel. 431. Ez voltam én.Egy újabb jó kis szám. Füreden anno a 325-ös volt, ami 3+2=5, itt meg 4=3+1. ez már misztikus :)
Minden rendben ment, Yu egy kis sérülés miatt csak 12 km-en indult az Ő számát is átírattuk, jó fej volt az egész szervezés.
Nagyon sok fórumozó volt kint a versenyen, Yu bemutatott az egész csapatnak, nagyon jó érzés volt megismerni őket, mert eddig még csak 2D-ben találkoztunk, de most végre élőben is beszélhettünk néhány szót. Az időjárás bolondos volt. Hol nagyon sütött a nap, hol pedig be volt borulva. Melegítgettünk, persze közben ment a pletyó és lassacskán elérkezett az idő, hogy beálljunk a "karánba".

Elvileg az lett volna a szabály, hogy előre álljanak azok, akik 4 perc alatt futják a kilit, majd a 4:30-asok, majd az 5-ösök és végül a maradék és a túrázók. Én elvileg 3:36-tal is futottam már a kilit, de valahogy talán későn ébredtem és a túrázók és a 5 percesek közé szorultam, ami inkább a végelszámolásnál játszott döntő szerepet.
14:00 ellőtték a népet és megindult a menet. Rögtön az elején megpróbáltam kitörni és beállni a 165-172 BPM (szívverés/perc) es tartományba, ami viszonylag hamar be is következett. A menet a híd irányába indult és mentünk ki Máta felé. Még szerencse, hogy egész széles volt az út, így tudtam előzgetni. Azért néha be-belépgettem egy-két ember elé, de nekem menni kellett, mert szerettem volna most is 1 óra 30 perc alatt befutni és ahhoz viszont tolni kell 14 km/h tempóban. Aztán ahogy kezdtek elkopni a népek, úgy döntöttem, hogy visszafogom a vágtából, mert a java még hátra volt.

Íme az útvonal ami alapján ment a menet. (Nagy méretért klikk a képre) Kezdetben egész jó kis terep volt, mert azokon az utakon mentünk, ahol a pusztakocsikázás is megy, de aztán következett a móka, amikor már elfogyott az út és ilyen néha járt ösvényeken mentünk tovább. Ezek a kis utacskák voltak igazán a boka- és térdpusztítók. Egy két helyen szökdécselni kellett a, mert olyan lyukak voltak. Kb. úgy kell elképzelni, hogy amikor vizes volt a puszta a szürkék lábai kb. 8-10 cm-es mélyen besüllyedt a talajba és ez a meleg hatására megszáradt. Az első 10 km-es frissítésen nem igazán vettem magamhoz semmit, csak a sapkámat merítettem bele a vizes lavórba és az is elég volt. Még 10 előtt /most fényezem egy kicsit magam/ sikerült megelőznöm egy srácot, akivel rendszeresen találkoztam a DEAC pályán. Ez a futó a DEAC-on mindig baromira tolja szigorúan biciklis kesztyűben és narancssárga atlétatrikóban, és az új futóknak, vagy akik ritkán jönnek le a DEAC-ra telj. úgy jön le, hogy ez a csávó mekkora futó és közben kint a pusztában úgy mentem el mellette mint állat, dehogy is, mint tigris. A versenyen mindenkin csak éppen volt ruha a meleg miatt, a srácon most is a kesztyű befigyelt. Szóval lassan elértem azt az állomást amikor már úgy döntöttem frissítek. Ez esetben izotóniás italt vettem magamhoz. A lendület következtében egyből a felét magamra borítottam, a másik felét félrenyeltem, azt is magamra kuláztam és köhögtem a maradékból meg a szám ízét frissítettem. Aztán egy darabig még fulladoztam a Gatorade-től, de jobban lettem. Ezen kívül még egyszer ittam, de az már víz volt, még egyszer nem kockáztattam.
A futás során nagyon vegyes volt a terep. Volt az elején aszfalt, majd jó földút, füves földút, aztán ez a szürkés lyukacsos és volt olyan amelyiket kb. úgy kell elképzelni, hogy vagy két alkalommal átment rajta a lovaskocsi és az és az előttem futók taposták le a füvet. Na ez volt a másik legrosszabb /a szürkés lyukacsos volt az első/, mert nem tapadt meg a cipőm, mert az inkább aszfaltra és minimális terepre való és ezen a letaposott füvön egyszerűen elcsúszott. Ez többet vett ki így, mintha rendes úton haladtam volna nagyobb tempóban.
Aztán egyszer csak elértem a birka hodályhoz (térképen látható), ami már megváltás volt, mert ott kezdtem el érezni, hogy hamarosan elérem a célt és már nincs sok hátra. Ekkor újra beraktam a Right Said Fred - Stand up! c. számát és újra magamhoz tértem, pedig még akkor volt vagy 3 kilométer hátra, de az út már sokkal jobb volt és rá tudtam kapcsolni. Az örömöm nem sokáig tartott mert Máta után újra füves rész jött, majd egy kicsi híd és újra egynyomos kis földút. Majd átfutottam a vasúti síneken és "kertek alatt" rész következett, ahol nem igazán tudtam merre megyek, csak mentem, vitt a lábam.

Egyszer csak megláttam a hidat és az embereket és mintha minden erőm visszatért volna és egy olyan örömsprintet futottam amelynek köszönhetően sikerült 1 óra 29 perc 57 mp-es idővel abszolválnom a versenyt és így 24. lettem az 582 versenyzőből. Woohhoo!!!
Nagyon boldog voltam! Igazi örömfutás volt, ahogy edzőm Kevin mesélte. Mert le lehet egy versenyt úgy futni mint ahogy én futottam Tiszafüreden, hogy a végén meghaltam és nem tudtam örülni és úgy, ahogy most Hortobágyon sikerült, hogy boldogan. Ez egy nagyon kedves verseny volt számomra és nem utolsó sorban hazai pálya is.

A történet végén következik az ami sohasem maradhat el egy verseny után! Először is köszönöm szépen Kevinnek, hogy elmondta a trükköket és segítette a felkészülésemet és megmutatta, hogy milyen hatalmas örömet tud okozni ez a sport!!! Kösz Kev!
Nem maradhatnak ki a sorból a Szüleim, akik most is támogattak lélekben. Apának köszönöm a szakmai tanácsokat, legközelebb az élről fogok indulni. Ez tuti! és köszönöm, hogy most is biztosították, hogy megérkezzem a Hortobágyra. Ősök! Köszönöm!
A versenyen való sikeres szereplést a speciális ruházatomnak is köszönhetem, amelyet az Osztrogonácz család biztosította. Molcsi, Attila, Pancsi, Geri, Szabi! Köszönöm!
Yu! Köszi, hogy bíztattál és bemutattál a fórumos emberkéknek és végre már 3D-ben is találkozhattam velük! Köszi!
És utoljára, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni a Szervezőknek, hogy biztosították a versenyt és Szurkolóknak, hogy a végen lelkesítésükkel sikerül 1 óra 30 perc alatt befutnom. Köszönöm!

A versenyről több fotó és videó is készült. A BSI-s fotókon sajnos nem vagyok rajta, viszont a videón igen, ahogy befutok, csak bele kell tekerni egy picit valahova 1 óra 31 környékére. A videó eléréséhez klikk ide: mozi
Apa csinált néhány képet, amit ki is raktam a Diavetítésbe, de ha valaki szeretné nagyobb méretben megtekinteni, akkor klikk ide: képek

A versenyről minden információ itt érhető el: 5. E-on Délibáb Futás

Egy kis pihenő van, volt

Kedves Olvasóim!

Egy kis kihagyás, pihenés után újra itt vagyok. Sajnos nem én vagyok látható a képen, ugyanis nincs ilyen szép hosszú fekete úszósortom, de a fehér bikinis hölgy sem sajnos a partnerem. Tehát nem én vagyok rajta, de szívesen ott lennék.
Most úgy nem nagyon volt erőm az íráshoz. Csak annyira belőttem esténként a gépet, hogy lekapjam azt az örűlt mennyiségű levelet amiben követeltétek, hogy írjak Nektek olvasnivalót.
Egy kicsit melankólikáztam és volt dolgom a héten bőven, így nem ment az írás, pedig van bennem egy csomó érdekes és "okos" dolog, amit el szeretnék Nektek mondani, meg szeretnék Veletek osztani.
Akik most, vagy hamarosan készülődnek nyaralni azoknak feszültségmentes és örömteli pihenést kívánok!

Akkor lássuk a sztorikat, bosszantó dolgokat, élménybeszámolókat, amik Velem és környezetemben történtek!
Jó olvasást kívánok!

A második menetet elbuktam...

Tegnap este, amikor kiléptem az erkélyemre újra szomorúan tapasztaltam, hogy a büdös galambja kicselezett és egy új helyen kapart. Megint tiszta növény és homok volt az erkélyem, de van még a tarsolyomban 1-2 meglepetés, de a végső megoldást azt itt láthatjátok balra.
Azzal tisztában vagyok, ha nem szép dolog galambra lőni, de másnak az erkélyére sem szép xarni. Milyen dolog lenne, ha találnék egy galambfészket és egy kakaós csigát tennék a tojások köré? Szerintem a galamb sem örülne neki...
Ha meglövöm állatkínzás, ha meghagyom akkor meg betegségeket kaphatok el. Most akkor hogy is van ez?
Ha a lakásomba, vagy itt a panelban lenne egér, akkor azt ne öljem meg, hanem fogjam be és szállíttassam el? Vagy a patkányt is ugyanilyen eljárással tüntessem el? Hát ez vicc! A galamb ugyanolyan kártékony mint az egér vagy a patkány. Csak az édibédi, mert összecsipegeti a morzsát, meg az összes mesekönyvben galamb szerepel.
De ha egyet levadásznék akkor én lennék a killer, meg a genya. Ha meg egy patkányt számolnék fel, akkor meg hiró.
Ez így nem frankó! Ki fogom nyomozni, hogy mi a hivatalos menete az egész dolognak és annak is utána fogok járni, hogy mi a helyzet most a galambetetéssel kapcsolatban, mert ha jól tudom, akkor szabályellenes.
Ez már kérem háború és a tegnapi dolog a galamb részéről hadüzenet volt!!!

Küldd tovább... 18 karikás olvasmány

Az egyik cimborám oldalán bukkantam rá erre a kis cuccra. Már most szeretném jelezni, hogy olyan képi- és hanghatások várhatóak, amelyek megzavarhatják Olvasóim lelki nyugalmát. A 18-as karika simán kint van!!!

Tehát! Szerintem mindenki kapott már olyan E-mailt, vagy kézzel írt levelet, amelyben erre, arra hivatkozva megkér a levél küldője, hogy küldd tovább ezt a levelet még 5-10-20 embernek, különben nem lesz szerencséd, vagy nem gyűlik össze Isaura felszabadítására a pénz, vagy hasonló elmebeteg dolog. Az esetek 99%-ban én vagyok az, aki megszakítja a láncot, de az itt következő írásoknál tényleg megéri sokszorosítani a levelet, vagy több címzettnek elküldeni, mert különben... :-)

K. István jelenleg 46 éves, 12 éves kora óta alkoholista. Négy kiskorú gyermeke van, felesége ráadásul roma származású. Családja évek óta próbálja kizsákmányolni, rendszeresen elveszik tőle kemény munkával megkeresett pénzét, mindenféle aljas indokkal, pl. hogy a gyerekek éhesek, fáznak, ruha kell nekik. Most ezzel a levéllel segíthetsz Istvánnak! Küldd el minden ismerősödnek, hisz minden levél után a Kizsákmányolt Alkoholistákért Alapítvány 50 fillért utal István kedvenc vendéglátóipari egységének, a felgyülemlett összeget pedig a férfi az életben maradásához elengedhetetlen kisfröccsre és kisvilmosra költheti.
Fogjunk össze, és ne hagyjuk, hogy ennek a szerencsétlen embernek tönkremenjen az élete!

H. Orsolya 15 éves, túl van három abortuszon, jelenleg heroinistaként dolgozik a déli-pályaudvaron. Fizetéséből alig jut neki ennivalóra, szinte kizárólag ondóval táplálkozik. Az egészségtelen étrend miatt be van vérezve a szemgolyója, ezért minden álláshirdetésre való jelentkezését rendre visszautasítják . Élete így haszontalan, ő pedig egy felesleges ember a társadalomban.

S. Tibor 43 éves jól kereső, független, megözvegyült férfi. Ingyen és bérmentve vette a vállára azt a nehéz feladatot, hogy H. Orsolyát benzinmotoros láncfűrésszel feldarabolja, sósavban feloldott tetemének maradékát katolikus szertartás szerint a lakóhelyéhez közeli erdőben eltemeti. Sajnos egy láncfűrész ma már nem olcsó mulatság, ezért kérlek küldd tovább ezt e levelet ismerőseidnek, így levelenként 70 fillért juttatsz a Kistestű Sorozatgyilkosokért Alapítvány számlájára, ha pedig a pénz összegyűlik, Tibor megkapja az alapítványtól a láncfűrészt. Köszönjük!

G. Károly már a 26. életévében jár, és még mindig nem volt szexuális kapcsolata, tehát még szűz. Kérlek, küldd tovább ezt a levelet ismerőseidnek, s bár ezzel nem segítesz ezen a szerencsétlen pöcsön, legalább ők is megtudják: ilyen is van.

Cs. Géza kutyája tegnap a XIII. kerület Pannónia út 23/b, IV. emelet 12-es ajtó elé rottyantott. A hanyag gazda nem hajlandó a kutyapiszkot feltakarítani, ezért küldd tovább ezt a levelet minden ismerősödnek, hátha valamelyik a közelben lakik és szabadidejében felmossa a szart. Múlt héten egy nyugdíjas járókeretes nénike nem küldte tovább a levelet, így megszakította ezt a Panamából kiinduló 1996 óta tartó láncot. Úgy megvertük, hogy beszart. Ezt jó ha tudod.

Tegnap egy fiatal gimnazista fiú továbbküldte a levelet 23 barátjának, aztán hazaindult az iskola számítógépterméből. Mire a bejárati ajtóig eljutott, 41 iskolatársa részesítette orális szexben.

G. Jánosné hanyagul csak egy ismerősének küldte tovább a levelet, hogy nézze meg milyen poénos. Még aznap este (egy 23 cm-es bekapcsolt állapotban lévő vibrátorral a szájában) beleszorult az éjjeliszekrénybe és nem sokkal később éhen halt. Ha továbbküldöd a levelet, egyszerűen elmondhatatlan, hogy milyen nagy szerencse fog érni holnap délután 13-17 óra között a 3-as metró vonalán. Ha viszont nem küldöd tovább, jól megszívod a héten valamelyik nap az tuti!

Az első menet az enyém

Habár a háborút még nem nyertem meg a galamb ellen, de 1 nap után már eredménnyel nyertem meg a 1. csatát, ugyanis az erkélyemen nem találtam újabb kikapirgálást és homokot! Az igaz, hogy nem tudtam nyomon követni a kis rohadékot, ahogy küszködött a landolással, de gondolom biztosan meglepődött akkor amikor kereste a kis dombocskáját és helyette egy jó kis szúrós aloet talált.
Mivel holnap nem melózom, így meg tudom nézni a "forgalmat" az erkélyemen. Hajrá aloe vera! Te vagy a győztes!

Na itt a kert! Helyett: Na itt a térd!

Kedves Olvasóim!

Elkészült a várva várt lelet, kaptam egy CD-t amelyben lehet nézegetni, bogarászgatni a térdemről készült felvételt. Gondolom egy orvosnak, vagy egy specialistának többet mondanak a felvételek, mint nekem. A tasak tartalmát képezte a lelet is ami a következő. Itt szeretném megkérni az esetleges emberorvos olvasóm, hogy segítsen egy picit értelmezni a leírtakat, de bárki segítségét nagyon szívesen fogadom.
Tehát a lelet a bal térdemről:
Retropatellarisan min. folyadékgyülem van. Mind a medialis, mind a lateralis meniscus hátsó szarvában III. st. degeneratio jelei láthatók, szakadás, vagy különálló fragmentum nem diff. A keresztszalagok megtartottak. A csontokban és a környező lágyrészekben pathológiás jelintenzitás nem ábrázolódott.
Vélemény: degeneratio menisci

No kérem ennyi! Aki tudja a fenti kódolt szöveg tartalmát az dobja már el nekem a szokásos E-mail címre, a tigrisuvoltes[kukac]gmail[pont]hu

Tapaszosan is...

Sajnos a csípőm, vagy a forgóm nem igazán babán működik. :-(

Azt hiszem valami nagyobb gáz lehet velem, bennem, de tegnap kipróbáltam ezt a Flector tapaszt, ami nem is rossz! Most már valahogy lenyomom a hortobágyi félmaratoni versenyt és aztán összekovácsoltatom magam rendesen, mert ez már nem állapot, hogy nincs egy egész olyan hónapom, amikor ne lennék sérült.
Nem mertem nagyobb kiszerelésben venni a tapaszból, mert tartottam attól, hogy nem működik, de jó volt és használt.

A versenyre tartogatom azt az egy tapaszt és ha kell, akkor tapaszosan fogok nekivágni a távnak. Bízom abban, hogy a szervezetem által termelt endorfin és egyéb fájdalomcsillapítók dolgozni fognak.

Játék reloaded!

Kedves Olvasók! Kedves Játékosok!

Mivel a múltkori kérdésemre csak összesen 2 jó megfejtés érkezett, ezért úgy döntöttem, hogy újra feldobom a kérdést még1x, hogy hátha most többen küldtök jó válaszokat.

Azt mindenki tudja, hogy a medúzák a csalánozók (Cnidaria) törzsébe tartoznak. Milyen osztályai vannak a csalánozóknak?

A 4 osztályból szeretném ha 3-at elküldenétek nekem a már szokásos címre, a tigrisuvoltes[kukac]gmail[pont]com 2008. július 8. 20 óráig majd pedig sorsolás, ahol az eddigi 2 jó megfejtőmet duplán teszem a kerékbe!

Természetesen a nyeremény most sem marad el, ami persze szintén kötődött a közvélemény-kutatáshoz.

Jó játékot! Sok szerencsét!