Nemrégiben, van már legalább egy jó hónapja, amikor megkóstoltam a Szülők házi borát, aminek az alapját a Mórabóra, vagy bárhogy leírható utcában termelték. Apa azt mondta, hogy az idei bor jól sikerült, de egy kicsi fenntartással kezeltem, mert általában inkább savanyú borokat készít, de az első kóstoló után nagyon megtetszett a bor illata és zamata.
Most még csak a medoc készült el, de ez tényleg nagyon jól sikerült. Egy kellemesen fogyasztható asztali bornak tartom és nincs olyan este, hogy egy kisebb pohárral ne csapnék be belőle.
De gondolom azon túl, hogy medoc, ez nem sok mindent, így hát a www.borportalok.hu oldal segítségével egy kicsit utána jártam a dolgoknak.
Napjainkban újra reneszánszát éli egy érdekes kékszőlőfajta, legújabb nevén a Menoir.
Az ezredforduló tájékán, 1998-ban még azt írták róla, hogy csak házi kertekben fellelhető. Most mégis egyre többet hallunk róla, nem véletlenül.
A fajta értékének korai érését tartják, hiszen már szeptember elején magas cukorfokkal
szüretelhető. Apró, tömött fürtű, a bogyói sötétkék színűek és muskotályos ízűek Az idősebb korosztálynak Medoc Noir néven lehet ismerős, ezzel a névvel érkezett hazánkba. Egyedi, összetéveszthetetlen, fűszeres íz- és illatjegyeket mutat fel ez a fajta, vörösbortól szokatlan muskotályosságban pompázik. Emiatt sokan idegenkednek tőle, kevésbé értékes fajtának tartják, behízelgő, édeskés ízvilága miatt gyakran a „női borok” közé sorolják.
A Menoir név közel áll a születési névhez, ugyanis a francia borászok e fajtát Mernon Noir-nak nevezik. Franciaországból kerülhetett hozzánk Matthiász János (1832-1921) segítségével. Matthiász János a magyar szőlőnemesítés első nagy mestere volt, a nemesítői iskola megteremtője A Menoir az egri borvidéken érzi igazán otthon magát, ahová Gröber Jenő (1869-1941) hozta be (neki köszönhetjük a mai bikavér megteremtését). A filoxéra vész utáni első szőlőrekonstrukció idején (1880- 1910) a Kadarka és a Kékfrankos mellett a Menoir is nagy szerepet kapott a bikavérben.
Gasztronómiában elhelyezve talán – így, elkészülte után nem sokkal - még aperitivnek, étvágygerjesztő italnak is fogyaszthatjuk étkezés előtt. Egy szederkrém leves is kellemesen elkísérgeti, hagyományos libacombos-párolt vöröskáposztás társaságba is vihetjük mulatni, ám ha úgy gondoljuk, önmagában játékos gondolatmeneteket is követhet. Csak semmi komoly, nehéz gondolat, kortyolás közben képzeljük magunkat egy napfényes, őszi erdei tisztásra, ahol a bokrokból kis piros bogyók integetnek, kacsintgatnak felénk…
Szóval, ilyen a Szüleim bora, amit tényleg rendkívüli! Egészségü(n)kre!
De gondolom azon túl, hogy medoc, ez nem sok mindent, így hát a www.borportalok.hu oldal segítségével egy kicsit utána jártam a dolgoknak.
Napjainkban újra reneszánszát éli egy érdekes kékszőlőfajta, legújabb nevén a Menoir.
Az ezredforduló tájékán, 1998-ban még azt írták róla, hogy csak házi kertekben fellelhető. Most mégis egyre többet hallunk róla, nem véletlenül.
A fajta értékének korai érését tartják, hiszen már szeptember elején magas cukorfokkal
szüretelhető. Apró, tömött fürtű, a bogyói sötétkék színűek és muskotályos ízűek Az idősebb korosztálynak Medoc Noir néven lehet ismerős, ezzel a névvel érkezett hazánkba. Egyedi, összetéveszthetetlen, fűszeres íz- és illatjegyeket mutat fel ez a fajta, vörösbortól szokatlan muskotályosságban pompázik. Emiatt sokan idegenkednek tőle, kevésbé értékes fajtának tartják, behízelgő, édeskés ízvilága miatt gyakran a „női borok” közé sorolják.
A Menoir név közel áll a születési névhez, ugyanis a francia borászok e fajtát Mernon Noir-nak nevezik. Franciaországból kerülhetett hozzánk Matthiász János (1832-1921) segítségével. Matthiász János a magyar szőlőnemesítés első nagy mestere volt, a nemesítői iskola megteremtője A Menoir az egri borvidéken érzi igazán otthon magát, ahová Gröber Jenő (1869-1941) hozta be (neki köszönhetjük a mai bikavér megteremtését). A filoxéra vész utáni első szőlőrekonstrukció idején (1880- 1910) a Kadarka és a Kékfrankos mellett a Menoir is nagy szerepet kapott a bikavérben.
Gasztronómiában elhelyezve talán – így, elkészülte után nem sokkal - még aperitivnek, étvágygerjesztő italnak is fogyaszthatjuk étkezés előtt. Egy szederkrém leves is kellemesen elkísérgeti, hagyományos libacombos-párolt vöröskáposztás társaságba is vihetjük mulatni, ám ha úgy gondoljuk, önmagában játékos gondolatmeneteket is követhet. Csak semmi komoly, nehéz gondolat, kortyolás közben képzeljük magunkat egy napfényes, őszi erdei tisztásra, ahol a bokrokból kis piros bogyók integetnek, kacsintgatnak felénk…
Szóval, ilyen a Szüleim bora, amit tényleg rendkívüli! Egészségü(n)kre!
Bejegyzések
1 megjegyzés:
Most is azt iszom
:)
Megjegyzés küldése