2007. október 29., hétfő

Elmentek az Őseim Brüxlibe

Ez a hétfő is a szokásos módon indult, nehézkes ébredés után, gyorsnak nem mondható felkelés, majd fürdés, aztán turbóreggeli és irány a meló.
Ma nagyon jó hír fogadott reggel, mégpedig az, hogy cincogás lesz egész héten (3 napig), de jó hangulatom se perc alatt elszállt, amikor megkaptam a "házi feladat" listát. Egészén kicsi híján 2 oldalasra sikerült, így azt hiszem holnap (remélem) nekiugrok, mert jövő héten eredményeket kell produkálnom és nem lesz egy leány álom, mellette egy 160-170 fős 2 napos konferenciát kell elkezdenem megszervezni, ráadásul 2 napos és még nem fix, hogy Debrecenben lesz, attól függ, ki milyen árat tud produkálni, mert az egyik fő döntő érv a pénz lesz.
Én szeretném a bulit a H. Divinusba, mert talán a munka helyem lesz, másrészt szerintem a szállodának is jó reklám lenne, de az egyik értékesítős ismerősöm azt mondta, hogy szívesen bevállalják a bulit, de nem biztos, hogy tudnak olyan árat adni, amit a MT Zrt. ki tud fizetni. Sajna!
Más!
Hajnalban sikerült megriasztanom az őseim, mivel rátaláltam egy olyan progira, amivel 1 percig ingyen hívom a vezetékes számokat és úgy voltam vele kipróbálom. Mivel vonalas telefonom nincs, így a szülőket vettem célba. Sikerült is felugrasztani őket. - Bocsi!
Ez csak azért volt nekik kellemetlen, mert ma reggel mentek a Tesómékhoz Brüsszelbe és 3-4 körül jött értük a mini busz és mentek Judapestre, majd Ferkóhegyre.
Minden rendben Velük, simán megérkeztek, csak a csomag felvételnél kellett egy kicsit várniuk. Miután a Tesómékhoz értek beszéltem Anyával és mondja, hogy kicsi géppel mentek, én meg azt gondoltam, hogy valami kis Saab 2000-es lélek vesztővel, amivel én is repültem Münchenbe. Nem rossz gép, csak irtó zajos és amikor elindult elkezdett az utas térben az összes műanyag illesztés iceregni és ficeregni. Megrázkódott a másina és már csak repült és repült. Amúgy egy ilyen géppel sokkal nagyobb buli repülni, mint ezekkel a nagy dögökkel, mert itt érezni, hogy a levegőben vagy. Érzed ahogy a gép átrepül egy legáramlaton. Szerintem nagyon jó! A másik előnye ezeknek a kicsi gépeknek, amit Gönczi Peti cimborám mesélt, hogy a kicsi gép ha esik, kicsit esik.
De visszatérve az eredeti storyhoz a szüleim egy 100-150 fős boeinggel mehettek.
A sógorom és a 2 kis purgyesz várták őket és biztosan nagy lehetett a boldogság, megnéztem volna, ahogy Gerbera a maga kis 20 kg körüli súlyával, vagy már lehet, hogy több megöleli anyát.
Én meg most itthon kempelek, már a vacsin túl vagyok, de még valamit biztosan enni fogok, mert ez a gyümilves elég vékony volt. Éhségbetégségben biztosan nem fogok szenvedni!
Ma úgy terveztem elmegyek futni, de munka után beugrottam a turiba, hátha sikerül találni egy alig használt futó cuccot, de nem. Egy Le cock nadrágot sikerült kibányásznom, de sok helyen szakadt volt, így ment a lecsóba vissza. Ma nem sikerült semmi jó rucit kitúrni. De sebaj, majd jövő héten. A mai futásnak már annyi, de holnap reggel megyünk a fiúkkal (Mr. Darnyi-Gönczi Péter és Mr. Cseh-Rózsavölgyi Bálint) úszni, aztán a szokásos kis pancsi még a kinti termálvizes medencébe és irány a meló.
Most egyenlőre ennyit, irány a hűtő!

Nincsenek megjegyzések: