 Egész héten az járt az eszembe, hogy mikor megyünk már végre teljesítménytúrára. Eredetileg tegnapra ütemeztük a rózsaszentmártoni jubileumi 10. túrát, de aztán az időjárás közbeszólt és nem indultunk el, - mint kiderült jól is tettük, mert az egész túra alatt szakadt az eső, szóval tiszta dagonya volt.
Egész héten az járt az eszembe, hogy mikor megyünk már végre teljesítménytúrára. Eredetileg tegnapra ütemeztük a rózsaszentmártoni jubileumi 10. túrát, de aztán az időjárás közbeszólt és nem indultunk el, - mint kiderült jól is tettük, mert az egész túra alatt szakadt az eső, szóval tiszta dagonya volt.Mára viszont szép idő lett és nagy örömmel vágtunk neki a túrának. Több táv is volt, - mi a 35 km-es, ha jól emlékszem Furmint távon indultunk, ami már az itiner szerint 37 km volt, de mi kemények vagyunk. Ja, hogy persze most is János barátommal mentünk, mert a másik futótársam Attila a párjával a rövidebb 25 km-es etapra neveztek.
A rajt és a cél egyaránt Tokajban volt, és először felmentünk a tokaji kilátópontra, majd onnan fel a Kopaszra, majd átmentünk Tarcalra, ahonnan utunkat Bodrogkeresztúr irányába vettük, innen Bodrogkisfaludra mentünk, majd vissza a Kopaszra a tv toronyhoz és innen vissza Tokajra. Időközben szebbnél szebb helyeken jártunk, rengeteg szőlőtőke közt futottunk, de a lényeg, hogy egy varázslatos környezetben töltöttünk el egy szép délelőttöt. Örömünket csak kisebb eltévedések csökkentették, ennek eredményeképpen némi plusz kilométert tettünk a lábainkba. Először Bodrogkeresztúr után, amikor is egy olyan helyen volt jelzés, hogy alig vettük észre és a leírásban sem volt pontosan meghatározva, hogy pontosan melyik jelzést kövessük, majd pedig amikor jöttünk lefelé a Kopaszról a zöld jelzés volt megadva és mi arra is mentünk és valahol Tokaj másik végén értünk le, ahonnan még kellett még vagy 1,5 km-t visszafutnunk és olyan ösvényen jöttünk le, hogy talán az egész úton nem volt olyan taknyos és nyálkás és susnyás-csalanos mint ott. A cipőnk nagyon durván nézett ki, a képen látszik...
Úgy látszik, hogy én ha túrázni megyek, akkor mindig leamortizált cipőben érkezek haza, amit legalább 2 óráig kell sikálni. Jut eszembe a képeket itt találjátok: Bakancsos Bortúra
Most pedig elhúzom a csíkot sikamikálni, mert ha megszárad a sár, akkor még nehezebb leszedni a trutyit.
 


 
 
 Bejegyzések
Bejegyzések
 
 


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése