Újra nagy a baj!

Tegnap már nagyon örültem, hogy végre ki tudtam pihenni a hétvégi tokaji teljesítménytúra fáradalmait és folytathatom a kassai felkészülést a félmaratonra, ahol saját rekordomat szerettem volna megjavítani.

Sajnos örömöm nem sokáig tartott, ugyanis az első etapot, ami Pallag oda-vissza egész jól abszolváltam de a sötétség miatt inkább kijöttem az erdőből és a Nagyerdei krt. mellett lévő bringaúton folytattam az edzést, ahol váratlanul egy kommunikációs aknafedő (négyzet alakú) 1-2 cm mély süllyesztésében aláfordult a bokám elég csúnyán.
Akkor már tudtam, hogy ez nem csak egy sima ficam, hanem több annál, mert ku***a fájt. Gyorsan lesétáltam a villamos kanyarban lévő kúthoz és jó 5 percig engedtem rá a hideg vizet, de még akkor sem csillapodott a fájdalom, aztán "hazasétáltam" közben megfáztam, mert a trikó persze vizes volt rajtam, így most az is kínoz, de leginkább a bokám aggasztó.
Még tegnap este bevettem 2 Voltarent és egy Algofelxet a fájdalomra, meg jegeltem, ma pedig egész nap homeopálinkás :) gyógyszerekkel kezeltem, - így annyit tudtam elérni, hogy valamennyire tudok járni, de leginkább a duzzanat és az a csúnya véraláfutás aggaszt. Legutoljára így 1997-ben az USA-ban a gumiasztalon fordult ki, ahol ennél durvábban vérzett be. Amúgy ezen a lábamon először 1995. május 31-én ment ki a bokám, akkor 1 hét fekvő és 2 hét járógipszet kaptam.
Remélem mihamarabb lelohad a duzzanat, de így már elég esélytelen, hogy elindulok a kassai félmaratonon és harcba tudok szállni az 1:20-as időért. Amúgy is, hogy meg tudjam csinálni szinten mindennek egyben és 100%-osan kellett volna, hogy legyen, de egy 1:21, 1:22-nek is örültem volna. Így örülök, ha ezt kiheverem.
Most 4 hét edzésmunkát dobtam el magamtól... Volt már rosszabb, amikor 3-4 hónap munkája ment el a balesetem kapcsán. Most minden erőmmel a gyógyulásra koncentrálok, hátha...

Ezek a képek sajnos nem arról adnak tanúbizonyságot, hogy egy rövid lefolyású dolog előtt állok. Klikk ide: Peti rossz bokája