Felk-ú-ródás

A szervizes kis élményeimnek köszönhetően megettem egy kefét és úgy döntöttem, hogy hangot adok csalódottságomnak és írok egy levelet a cégnek. Igaz nem találtam semmi komolyabb címet, ahova direktbe küldeni tudtam volna a levelem, így csak az infóra nyomtam el ezt.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A napokban határoztam el, hogy elviszem szervibe a kb. 1 éves Schwinn Csepel Tour t. kerékpárom és sajnos nagyon elszomorodtam, mivel durván 2,2 ezer km tekerés után szinte valamennyi alkatrészét cserélni kell. De hol is kezdjem a sort?
Fejcsapágy, a kormány recseg-ropog, az első lánctányérokon a fogak tűhegyesek, a lánc megnyúlt, hátsó fogsor elkopott, a gyári küllősor pedig mint a nádszálak, úgy hajlongnak.
Tisztában vagyok azzal, hogy anno amikor megvettem kb. 60-65 eFt-ért újonnan nem egy hightech masinát kaptam, de azért jó lett volna, ha éppen nem montis alkatrésszel pakolnak fel egy országúti gépet. Továbbá az sem lett volna hátrány, ha ezek az alkatrészek kicsivel többet bírnak, mint 2 ezer km.
Így most cseréltetem az összes fent megnevezett cuccot és szinte a váz és a 2 kerék kivételével már nem lesz a bringán gyári cucc.
Őszintén szólva, legszívesebben leszedetném a Schwinn feliratot és a márkajelet a vázról, mert így már ez nem egy gyári, hanem egy általam kiválasztott alkatrészekből összeépített gép lesz és nem szeretném azt, hogy más is belefusson a bringám láttán egy Scwinn Csepel Tour megvásárlásába.

Üdvözlettel:

N e m e s P é t e r

Szóval kíváncsi leszek, hogy egyáltalán méltatnak majd válasszal egyáltalán, de ha mégis akkor azt közzé teszem.

Coopluxus!

Kedves debreceni Olvasóim biztos ismerik a Pálmával szemközt található, korábban Hélikerként, most Coopként üzemelő boltot, amiben tapasztalható furcsaságokat szeretném elmesélni. - Hú de bonyolult lett a mondat.

Szóval rendszeresen ki szoktam járni ebédidőben ebbe a kis boltba, valamikor dél körül, valamikor 1 óra körül, de volt már, hogy 6 óra is elmúlt, mert még valamit vennem kellett.
Akármikor bemegyek ebbe az ábécébe, ha nincs bent vagy 7-8 eladó/dolgozó akkor egy se. A hentes pultnál áll mindig egy hölgy, de ugyanez a pék és felvágott/tejtermék résznél, ez már így kapásból 3, aztán a sorok között mindig kint van még vagy 3 hölgy, aztán mindig van 1-2 emberke, aki ki be szaladgál a raktárból, 1 db pénztáros, és a múltkor láttam egy ilyen boltvezető asszonyt is. Szóval nem akármilyen munkaerőluxus van itt kérem, közben pedig egy piszlicsáré üzlet. Ami számomra a legbosszantóbb, - mert én leszarom, ha a Coopnak megéri ennyi felesleges embert alkalmaznia, hát tegye - hogy amikor több kilométeres sor áll, akkor csak nagy nehézségek árán tudnak egy újabb kasszát megnyitni. -Beteg!!!
Újabb Coop "siker" a saját bizalomkártya bevezetése.
Hát ez mekkora találmány! A boltban összesen 3 kassza van, de csak egynél tudod használni a bizalomkártyádat, de az rendszerint nem üzemel, és külön szólni kell, ha a kis pontjaidat fel szeretnéd íratni. Óriási!
Ekkor szóriadóláncban szólnak Gizikének, hogy bizalomkártyás vevő lenne és akkor megnyitják a 3-as kasszát is, de aztán gyorsan bezárják, mert baj lesz!
Frankón kitalálják a bizalomkártyás rendszert, csak éppen az infrastruktúrát felejtették el előtte kialakítani. Ez van, Made in Hungary!

Nadzs-dzsenerál

Elérkezett az idő, hogy az országúti bringámon elvégeztessek némi javítást, de sajnos amikor bevittem a szervizbe egy kicsit elkeseredtem, mivel rengeteg dolgot cseréltetni, javíttatni kell és elég komolyan ki kell nyitnom a pénztárcám.
Szóval a hátsó kerék tropán van és egy hatalmas ütést is kapott, bár nem tudom mikor. Sajnos át kell fűzni a küllőket és mivel a hátsó fogsort is cserélni kell, így a tengelyt is kicseréltetem, hogy az új sor jó legyen.
Továbbá lehet egy új külsőt is vennem kell, mert a mostani lehet szálhibás, de remélem menthető.
Aztán persze, lánc és első tányércsere, mert a mostanin már tűhegyesek lettek a fogak és mivel a lánc megnyúlt, így nem túl célszerű új alkatrészeket egy kopott lánccal összekötni.
Aztán a kormányomban teljesen tönkre ment a fejcsapágy, és hogy ne recsegjen a kormányoszlop, így abban is kell némi bővítés, fejlesztés.
Na most ha mindent összeszámolok, akkor is még mindig kedvezőbben jövök ki, mintha valami újba gondolkodok, mivel ami jónak mondható az kb. 300 eFt-tól kezdődik, de azért 200 körül is van már szuper gép.
Ami inkább elkeserít az, hogy anno, amikor a darazsat megvettem tisztára boldog voltam, hogy ilyen szuper bringám van, közben meg egy csomó hulladékból volt összerakva, ami nem bírt ki 2000 km-t.

Most kb. 2-3 hét mire minden alkatrész megérkezik és beépítésre kerül. De ha egyszer egyben lesz minden, akkor egy egész pofás kis gépem lesz és szinte a váz kivételével már nem lesz rajta eredeti gyári alkatrész.

Már megint...

Ezt nem hiszem el, hogy már megint defektem van. Mintegy 2-3 hete történt, hogy legutoljára ki kellett cserélnem a hátsó gumit, erre tessék. Tegnap este elkarikázta az egyik bevásárlóközpontba és mikor jöttem ki az áruházból már látom, hogy a felni teljesen ráült a külső gumira. Nem volt mit tenni, mert esett az eső, kénytelen voltam egy kicsit pedálozni haza, de a végén már toltam, mert nem szerettem volna a nemrég kicserélni külsőmet teljesen hazavágni.
Először is megint le kellene mosni a szekeret, mert megint úgy néz ki, mint a disznó. Aztán el kell vinni valahova, ahol kicserélik a gumit, mert én nekem nem nagyon megy. Megint nem tudom használni, inkább ez bosszant!

T-Mobile dal

Napok óta a fülemben cseng egy reklámban hallott kis melódia és mára teljesen belezizisedtem, hogy nem tudom, melyik reklámban és milyen környezetben szól a korábban említett dalocska.

De, most már tudom és mindjárt Ti is tudni fogjátok és megadom az elérési útvonalat, amin le is lehet tölteni hivatalosan. Klikk ide a karácsonyi nótáért: T-Mobile dal

Amúgy a dal eredetei címe, Add tovább és Csondor Kata énekli. A dalszövegíró: Szabó Ágnes és a zeneszerző: Madarász Gábor.
A szöveget itt tudjátok elérni, ha ide kattintotok: T-Mobile dal szövege

Mellesleg kár, hogy a reklám szereplői nem magyarok, hanem mi csak egy klónt vettünk át, de szerintem a germán verzió baromira karcsú, íme:

Bezzeg a magyar verzió szerintem sokkal szebb és a dal is valahogy jobban megfogja az embert, és emlékezetesebbé tudja tenni a reklámot, íme:


Nem sokkal szebb? Dehogynem! Most az egyszer gratulálok a magyar T-Mobile csapatnak, mert egy igazán kiváló számot sikerült megcsípniük!

Nyújtás és nyújtás

Szóval csak nem akar elmúlni az a kis gebasz a faramból, ezért ismét ellátogattam a dokihoz Hajdúszoboszlóra. Megnézett, vizsgálgatott, de csak továbbra is változatlan a helyzet.

Nagyon kötött az izomzatom, és jobb lábamban meg van rövidülve az izom, azaz, ha adok neki egy komolyabb terhelést, akkor az eredésénél - ami a medencémnél van - frankón begyullad és baromira fáj.

Igazán semmit nem lehet vele kezelni, nincs komolyabb gyógymód, csak nyújtani és nyújtani. Mindezek mellett még helyrepakolta a gerincemet, mert egy kicsit - gondolom attól a rengeteg irodai görnyedéstől - el volt tekeredve, de utána olyan jól esett érezni, hogy van tartásom.
Szóval nyújtás a köbön, - nem mondom, hogy nagyon élvezem, mert baromira kellemetlen, de akár Ti is kipróbálhatjátok, mert nagyon egyszerű.
Egyik láb nyújtva a földön, a másikat, ha egyedül vagy hegyes szögben felemeled és nekitámasztod a falnak, majd nagy levegő és nyomni a falnál lévő lábat lefelé. Ha jól csinálod érezni fogod, hogy a medencédnél és combod hátsó részénél feszül mint állat.
Na ezzel az érzessel fogok most kelni és feküdni, de muszáj, mert futni meg szeretnék már nagyon.

Még mindig olyan szép...

Épp most nézem a Lovagregény című limonádét, de nem a történet, ami a képernyőhöz ragaszt, hanem a filmben szereplő női főszereplő, Shannyn Sossamon miatt.

Varázslatos...

Szerb csemeg

A napokban az egyik barátom meglepett egy kis szerb csemegével, mégpedig egy üveg Ajvar krémmel. Mondta, hogy egy ilyen padlizsános cucc, de nem gondoltam volna, hogy ilyen finom lesz.
Egy, a képhez hasonló üveggel kaptam, de már alig van, mert feléltem már a felét, mert annyira finom.

Eredetileg köretként szokták ezt kínálni az ajvart, de nekem barna kenyérrel, paprikával és egy jó pohár tejjel annyira, de annyira jól esett, hogy alig bírtam megállni, hogy ne pusztítsam.

Csak, hogy megfogható legyen az számotokra is az ajvart, bevágtam a Wikiről némi infót. Íme:

Az ajvár paprikából, padlizsánból és fokhagymából készített mártás, amit leginkább húsok mellé kínálnak, de salátát is ízesíthetnek vele. Az ajvár továbbá kiváló fűszerkeverék különféle pikáns mártások készítéséhez, levesek ízesítéséhez. Hideg mártásként majonézzel vagy tejföllel-kefirrel is össze szokták keverni sültek mellé. Túlnyomórészt a Balkánon népszerű, itt is leginkább Szerbiában. A paprikától függően lehet édes vagy csípős is. A Balkánon minden magára valamit is adó háziasszonynak megvan a saját ajvár-receptje, amelyről állítja, hogy a legjobb.

Manótánc 2009!

Send your own ElfYourself eCards

Margó a nyershúspusztító!

A YouTube bogarászása közben bukkantam a reklámok világának újabb igazgyöngyöt megszégyenítő, már-már gyémántcsillogású darabkájára, melyet biztosan nem élő ember alkotott, és nem a Föld nevű bolygóról, hanem valamely téridőgörbített fekete lyuk tölcsérének oldalsó bugyrából származik.
A reklámunk főhőse Margó! Most jut az eszembe, hogy volt egy korábbi bejegyzésem, ahol már írtam egyszer egy Margóról. Tudom már, ez az a Juanesz és negró! Itten van ni, klikk ide: Juanesz, negró, Margó
Szóval itt ez a Margó, aki elbattyog a ABC<-->CBA boltba és először egy kalácsot nyomnak oda neki, de nem tudják, hogy a Margó az húsevő, majd aztán odaszökken a húspult elé, ahol már a hentes Laci várja és benyomja neki ezt:
"Csókolom Margókám! Gyönyörű karaj érkezett! Magára gondoltam!" - dejómán, Margó a karaj, de szeretnék én is karaj lenni, vagy oldalas, vagy éppen párizel. Mi lett volna, ha sajtpulthoz megy Margó? - Csókolom Margókám! Friss pápusztai sajt érkezett! Magára gondoltam, mert az is olyan büdös mint maga!
Tehát, ott tartottunk "Magára gondoltam! Mert tudom, hogy ez a kedvence!" Hoppá! Itt kibújt a szög a zsákból, mivel Margó a friss nyers karajt imádja! Ez a kedvence! Nem azt mondja a Lacihentes, hogy ebből lehet a legjobb rántott húst csinálni, hanem azt, hogy ez a kedvence.
Nem ragozom tovább, a lényeg az, hogy ha CBA áruházban jártok jól nézzetek körül, mert lehet, hogy egy két ilyen kedvence típus felbukkan és akkor annak nem lesz jó vége.

Új ketyere

Haladjon a korral, süssön ön is Vánca sütőporral!

Szóval ennek az apropóján szakítok a jófajta Nokiás hagyománnyal és átnyergelek egy új típusú telefonra, mégpedig a T-Mobile Pulse-ra.
Amint látjátok, nagyon menőcsávós cucc és rendkívül okos és nem Windows, vagy Apple alapszoftverrel fut, hanem a Google-nek a fejlesztésével az Androiddal.

Kicsit úgy vagyok vele, mint az eladó tévémmel, hogy van egy olyan gyanúm, hogy senki nem fogja megvenni a jó kis Panasonicot, amikor kamatmentes hitelre 30 hónapra elhozhatsz egy lapos tévét.
Így inkább én is belevágok egy új telefonba minthogy pofozgassam a régit, vagy éppen vegyek egy olyan készüléket, ami már vagy a múlt, vagy éppen a jelen követelményeinek tesz eleget.

Az itt látható készüléket most 49.000 Ft körül kínálják, az azt jelenti, hogy kb. 9900 Ft kicsengetése után 12 havi részletre (persze kamatmentes) havi 3200 Ft-ért el is tudom hozni. Akkor kérdem én, minek fizessem ki egybe? Nem azt mondom, hogy nem tudnám, de minek gyengítsem meg az erőforrásaim?

A T-Mobile-os tag azt mondta, hogy legkésőbb december első hetét várjam ki, addigra már kiderül, hogy mi lesz a cég ide karácsonyi kínálatában és akkor döntsem el, hogy megveszem, vagy sem.
Ha megveszem, akkor ezt a ketyerét fogja nekem hozni a Jézuska karácsonyra, csak egy picivel hamarabb elküldte a Mikulással. :)

Manó tánc újra! Az elfek visszatértek!

A napokban kaptam egy hírlevelet, hogy újra lesz Manótánc! Nagyon meg is örültem neki, mivel ez már a karácsony előszele és az idén még profibban lehet beállítani a kis manókat, mint a tavalyi évben.

Valószínű, hogy hamarosan elkészítem a családi Manótáncot és majd kiteszem a blogba.

Addig is, ha képre klikkeltek Ti is el tudjátok készíteni a saját kis anyagotokat!

Jó szórakozást!

Eladó kiadó most a szívem!

Valóban, ez is, az is eladó!
De először kezdjük a tévével, aztán szép sorban mehet minden!

Na szóval, eladó - a képen látható - egy igazi penge állapotú Panasonic 72 cm-es 100 Hz-es TX-29PS12P televízió gyári dobozával, papírokkal, távirányítóval, benne 2 szuperkategóriás Duracell Plus elemmel egybe vagy külön-külön.
Irányár alkatrészenként 40.000 Ft, vagy együtt kompletten 40.000 Ft. - Szerintem a második alternatíva kedvezőbb, de hát ki tudja.
Érdeklődni lehet a panasonictv72_kukac_gmail_pont_com címen.

A másik tétel a szívem.
Hát az is eladó, de az már nem olyan egyszerű. DE! Arra is lehet érdeklődni!

Amúgy meg, aki a gugliról ide tévedtél olvasó az Apostoli nótáért klikk ide: Eladó kiadó most a szívem!

Létavértesi győzelem - Irinyi 25

Még Ljubljana után elhatároztuk (Attilaedző/társ és én), hogy ha egy kicsit regenerálódunk, akkor elmegyünk egy teljesítménytúrára. Választásunk a most szombati létavértesi túrára esett, mivel volt 15 km-es és 25 km-es táv és alapozó futásnak pont tökéletes.

Csak, hogy egy kicsit nehezítsek a helyzetemen elmentem pénteken véradásra, ez már sokadik 40 feletti volt és pénteken este még egy jó táncházas buliban is voltam, ahonnan sem időben keveredtem haza, és alig 5 órás alvás után vágtunk neki Attilával a túrának.
Az elején nagyon kényelmesen mentünk, beszélgettünk és azt vettük észre, hogy nem sokkal, de előttünk halad egy helyi futótúrázó, aki rendszeresen meg szokta nyerni a túrát. Úgy döntöttünk, hogy látótávolságban maradunk, de Ő, ahogy észrevette, hogy a nyomában vagyunk fokozatosan elkezdett magasabb iramot diktálni.
Mi is rákapcsoltunk egy kicsit, de mondtam Attilának, hogy szerintem simán be fogjuk érni, csak ne maradjunk le nagyon. Szépen faltuk a kilométereket, majd egy szerencsétlen váltópontpecsételést követően baromira ellépett tőlünk a fickó és ekkor elhatároztuk Attilaedző/társsal, hogy mivel alapból van néhány perc előnyünk az indulás miatt, de ha van kedvem, akkor próbáljam elcsípni.
Nem mondom, de meg kellett nyomnom egy kicsit, a pulzusomat is felcsaptam 170 körüli állapotra, de sikerült beérnem.
Aztán már minden simán ment, megismerkedtünk és beszélgetve, nagyon kényelmes tempóban befutottunk.
Mivel vagy 3 perccel hamarabb indult a helyi futó, így a végelszámolásnál kedvezőbben jöttem ki, így - 2 óra 14 perccel - sikerült megnyerni a 25 km-es teljesítménytúrát, aminek a díja a képen látható kupa és a dicsőség.
Természetesen gratuláltam a kollégának és elfogyasztottuk a - jól megérdemelt - túra részét képező paprikáskrumplit.
Sajnos a túrából semmit nem sikerült "látni", mivel a futásra kellett koncentrálni és a finom enni- és innivalókból sem részesültem, amit a profi szervezés biztosított. Első osztályú volt az útvonal és a jelzések kihelyezése, és csak gratulálhatok a szervezőknek és szeretném megköszönni nekik a kupát és az egész rendezvény lebonyolítását.

Ljubljanai maraton élménybeszámoló

Egy kemény munka végére értem vasárnap 13:42-kor. Teljesítettem és elértem egy olyan célt amiről még álmodni is alig mertem, de ennél egy kicsivel gyengébb eredménnyel is beértem volna.

Egy szép "futógyümölcs" (vanila kaki) ért be ezen a kicsit hűvös, bár napos, hol szelesebb, hol párás vasárnapon.
De talán kezdjük ott a történetet, hogy pénteken reggel vágtunk neki a nagy útnak felspannolva, kicsit megriadva az időjárástól és bizakodva, hogy mindenki az egyéni legjobbját tudja nyújtani Ljubljanában. Annak rendje módja szerint indultunk, gyorsán átvágtunk Budapesten, majd pedig ahogy délebre haladtunk kis országunkban egyre szebb idő fogadott, már már kisütött a nap és az őszi napsugarak kellemes melege simogatta orcánkat.
Gyorsan átléptük a határt és suhantunk tovább, hogy mielőbb megérkezzünk, de ahogy egyre jobban fogytak a kilométerek, úgy vált az időjárás zordabbá.
Valamikor 6 körül értünk be Ljubljanába és némi kavarodás után elfoglaltuk a szálláshelyünket az Alibi M14 Hostelben. (Itt jegyezném meg, hogy remek kis szállás, mivel egész elfogadható árban van és kb. 1 perc a belváros). Gyors kipakolást követően egy laza séta keretében csaptunk egy kis kört, majd a nap hátralévő részében az időjárási előrejelzéseket és a szeretteinket hívogattuk fel. A szobánk kellemes volt, bár itt-ott némi hajszál, ez-az, de alapjában véve rendben volt.
Másnap reggel egy kiadós reggeli után elindultam Attilával felderíteni a terepet és megnézegettük a fontosabb dolgokat, meglátogattuk a piacot és belebotlottunk némi kakiba.

Na senki ne gondoljon bármi féle bűzös végtermékre, ez nem más mint a datolyaszilva, amelynek gyümölcse édes-savas, zselés állagú, aromája egyesíti a sárgabarack, a körte és az őszibarack ízeit. Sok vitamint tartalmaz. Aztán megtekintettük a halpiacot. Ezekről több kép is készült, majd mindjárt belinkelem. Szóval halpiac, húspiac, virágpiac, ruhapiac, tejtermékek, aszalt cuccok, fűszerek és miegymás. A piac szélén volt egy tejótómata, amiből lehetett vásárolni a tejet. Inkább ötletes volt mint praktikus, mivel 80 centért már kaphattál tejet, itt meg 1,30-ba került, de a fíling kedvéért kipróbáltam. Be kell, hogy valljam, hogy nagyon jól esett a friss hideg tej. Szóval városnézés, piac, sárkányhíd, stb., majd neveztünk és megnéztük a rajt helyét és, aztán igyekeztünk vissza, mert dél körül találkozót beszéltünk meg, mert ebédelés játszott be. Sikerült egy egész jó kis helyet felderíteni, mert néhány ojoróért egész kis patent ebédet kaptunk, erőleves (még szép, hogy ilyet eszik az ember egy verseny előtt) és rántott hús és krumpli és egy szeletke süti. Szóval nagyon kiadós volt, majd vissza a szállásra és pihenés.
Este felé csaptunk még egy kört, megnéztük a rajtot majd pedig fekvés és laptopon filmnézés. Egész jól aludtam, sőt jobban is mint az előtte lévő napon és reggel is jól ébredtem. Az óraátállás miatt egy kicsit megbonyolódott az egész készülődési procedúra, mert a reggelizést is meg kellett variálni. De aztán minden rendeben lement és pik-pak már csak azt vettük észre, hogy mindannyian versenyszerelésben, fejbe élesre állítva indulásra készen állunk. Az idő egy kicsit érdekes volt, 10-12 fok, és a nap is küzdött, hogy kitörjön a felhők közül, ezért a rövidgatya és trikó mellett döntöttünk. Én még felvettem egy pulcsit és egy kesztyűt, de még időben megszabadultam tőlük és aztán 10:30-kor nekivágtunk a távnak.
Az eleje egy kicsit lassan indul a dolog, hiába álltam be az első karámba, de valahogy olyan sokan voltunk, hogy nem tudtam igazán "kibontakozni", aztán olyan 3 km környékén beindítottam a belső metronómom és 155-ös pulzussal elkezdtem 4:20-as perc/km-rel falni a 42,195-öt.
Volt néhány nagyon érdekes szakasza a pályának, emelekedő, lejtő, hűvös fás szakasz, "melegebb" aszfalt, de alapjában véve nagyon jó kis pálya volt. Erről és a pálya rajzáról a következó oldalon találtok infót és egy videót. Klikk ide: PÁLYA
Az első kör nagyon könnyedén ment le és egészen 29-30 km körül kezdtem el érezni, hogy éhezem, így nagyhírtelen megettem az IsoStar szeletem és már 31 km körül már meg is jött a hatása és újra elkezdtem haladni. De sajnos csak vagy 5 km-re hatott az a kis szelet és 36 körül újra el kezdtem éhezni, melynek következtében leesett a pulzusom és lelassultam.
Lelassultam, de annyira, hogy a végén már 5 perc/km-es tempót bírtam csak nyomni és annyira fájt a 4 fejű combizmom, hogy már alig bírtam emelni és a cél előtt még volt egy jópofa aluljáró, de már a lejtő sem esett jól, az emelekedő meg különösem nem, de onnantól már csak alig 1-2 km volt hátra és egyre több ember volt az utcán és szurkoltak keményen. Próbáltam némi kényszerű mosolyt kicsikarni, de már alig ment és az utolsó 1,195 km már 6 perc felett tudtam befejezni.

BEÉRTEM! Óriási megkönnyebbülés volt! Túlteljesítettem magam, 3 óra 12 perc 14 mp. - az új időm és több mint 12 percet javítottam a krakkói maratonom idején. Ahogy beértem megkaptam az érmet és egy futótrikót és azonnal beálltak a combjaim és térdeim baromira fájtak, de már nem számított, mert megcsináltam.
Attila várt rám a befutónál és a cél mögötti területen elkezdtem beömleszteni magamba mindenféle limlomot, - kekeszet, gyümölcsöt, teát, isoitalt stb., majd lesegített a lépcsőn és visszakísért a szálláshelyre, ahol lezuhanyoztam, átöltöztem, ettem.
Kb. 3 körül indultunk haza és valahogy érzetem, hogy nem vagyok jól. Az egy dolog, hogy a lábaimat nem tudtam mozgatni és csak mint egy lisztes zsák, úgy borultam be a kocsiba, de valami a gyomrommal nem volt oké, olyan szinten, hogy kb. 50 km-re Ljubljanatól kiugrasztottam egy rókát egy benzinkútnál, majd egy bagettel próbálkoztam, de az is küzdelmes volt számomra. János futótárs is megcsapta, vagyis elcsapta a gyomrát és szinte minden órában meg kellett álnunk egy benyakútnál, hogy könnyítsünk magunkon.
Siófokon sikerült találni egy patikát, ahol vettünk nospát, amitől egy picit jobban lettünk, és ezek után már nem kellett olyan sokszor megállni és valamikor hajnal 1 körül értünk haza.
Jó kis verseny volt, nagyon sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam. Ljublajan nagyon szép város, aki teheti menjen el nyáron, mert akkor biztosan még szebb és a környéke nagyon varázslatos.

Adidas TechFit

TechFit Powerweb Sleeveless Tee


Hűűű, DEJÓMÁN!

Eccer lesz ilyen is! :)

Protkós ebédturmix

Fúj!

Nagyon durva dolgot láttam a Zen ökle című műsorban ma, amiről már korábban írtam.

A mostani alkalommal 2 próbát láttam. Az első még egészen tűrhető volt, mert csak pezsgőtablettákat kellett a szájüregben kipezsegtetni, de a második próba már rendkívül gusztustalan volt. Annak a címe a "Protkós ebédturmix".
Bejött egy mamika a próbákat végrehajtó fiúkhoz, majd elkezdett enni egy szendvicset és amikor megette, akkor kivette a protézisét a szájából és egy pohár vízben kiöblítette és lemosta a lepedéket.
A szerencsétlennek, akinek a próbát végre kellett hajtania, ezt a lepedékes vizet kellett meginnia.
Nem bírtam megnézni, hogy kiissza a poharat vagy sem, mert nagyon undorító volt! Fúj!

Nyerő nap!

Azt kell, hogy mondjam, ma nyerő napom volt!

Egyrészt mivel végre rászántam magam, hogy megvegyem a HUNGARY feliratú Adidas futósapkát és láss csodát ahol vettem éppen 20%-os leértékelés volt, másrészt hazaútban beugrottam a Fórumba és vettem egy Twixet és mit ad Isten nyertem egy újabb szeletet, ezek után már úgy döntöttem, - és időhiány miatt is - hogy ma adom fel a lottóm.

Ha ma Fortuna ilyen kegyes volt ma hozzám, talán még az 5-ös is befigyelhet.

Reméljük a legjobbakat!

2005-2009.

Még sok évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy végigkövetem évről évre az öregedésem, vagy éppen a "megszépülésem" és ha készül egy egész elfogadható fotó rólam az adott évben, akkor azt némi vágás után beillesztem a fenti sorba. Szóval az első kép 2005-ben készült, és ekkor már hasítottam a 82 kg-t, aztán 2006-ban leugrottam 62 kg-ra és talán 2007-től kezdve találtam meg az egyensúlyt valamilyen szinten.
2008-tól kezdve csinálom ezt a futás nevű dolgot, aminek köszönhetően egész jól kordában tudom tartani a súlyom és az egészségi állapotom.
Íme hát a fejlődésem 2005-től egészen 2009-ig. Kinek melyik fizimiska a szimpi, azt odabízom.

Ui.: Nagyobb méretért klikk a képre!

Elment Ötvös Csöpi! Elhunyt a magyar Bud Spencer!

Te jó ég!

Megdöbbenve olvasom a mai híreket, hogy elhunyt Bujtor István. Szinte alig bírom felfogni, hiszen a napokban még arról írtak, hogy végre elkezdett javulni az állapota, erre tessék. Komolyan, ezt nem hiszem el!

Nagyon kedveltem színészként is és szinkronhangként is, bár én én élőben nem láttam játszani, csak filmen mint Ötvös Csöpi.

Életéről, és munkásságáról a következő cikk ad némi információt. Klikk ide: ---> Bujtor István

Engedjétek meg, hogy 2 youtube-os videóval búcsúzzak a legendától:








Nyugodj békében Csöpi!

Nem is gondoltam volna...

Ritkán szoktam egy jól ismert közösségi portál Klubok kiemelt üzenőfalát elolvasni, de ma valahogy mégis megtettem és ímhol micsoda hírre bukkantam.
Csak azért, hogy Ti is képben legyetek a Királyt övező hírekről, belinkelem Nektek!

Egyik rajongója pénzzel nem törődve megvette Z. J. telefonszámát, melyen a Király interjúkat adott és szeretteivel beszélt. - Mi a szarnak?

Pénzzel nem törődve megszerezte Z. J. egyik rajongója, Szűcsné - én is, én is, én is - a Király telefonszámát. Az elérhetőséget Edit asszony adta vissza az énekes halála után a szolgáltatónak - szegény biztos nem bírta már fizetni, pedig küldtem volna neki egy 20-ast, vagy gyűjtést szervezetem volna neki mint annak idején Isaura felszabadításáért. Szűcsnének azonban ez felbecsülhetetlen érték, hiszen J. ezen keresztül hívta gyermekeit, szervezte magának a koncertjeit, és ezen adott interjút a lapoknak.

Szűcsnét egyébként őszinte barátság kötötte a Királyhoz, aki a szinte családjába fogadta. A rajongó a bulvárlapnak a többi közt azt mondta: a mi életünkben már nem születik hozzá fogható sztár. Hiszem, hogy J.-nek csak a testét temették el, a lelke velünk maradt naponta hallgatom dalait, amelyek még ma is képesek újabb bölcsességet mondani.

Erre csak egy valamit mondhatok: DEJÓMÁN!

Az első...

Na fent van!

Ez ilyen formában nem igaz, csak már nem akartam tegnap este megírni az első tapasztalatokat, mert már vannak, de van egy két dolog, ami már most egy kicsit idegesítő.
Pl. az, hogy megírták - lehet nem szó szerint idézem - , hogy XP-s programok pengén fognak futni a 7 alatt. Pengén is futott, de a telepítésnél, és az indításnál is figyelmeztet, hogy ez nem kompatibilis program.
A kedvencem az, hogy rendszergazda módosíthat ezt azt. Mondom magamba, rohaggyá meg én vagyok az és igenis azt csinálod, amit én mondok. Nem látom, hogy USB fel van-e tolva, vagy sem, ergo nem tudok biztonságosan leválasztani. A monitorvezérlő kártyámat azt persze frankón látom mint USB, és baromi pengéül le tudom választani, ha figyelmetlen vagyok és akkor visszareccsen a gép 800x600-ba.
A másik kedvencem az volt, hogy intézőben pl. az mp3-asomnál volt ilyen autómatice betekintő és nem hogy törölni nem engedett egy fájlt, hanem még másolni sem lehetett, pedig nem is volt az adott fájl lejátszás alatt.

Amúgy szép nagyon, nem volt nehéz megszokni, mivel az Őseimnek Vista fos van és ez nagyon hasonlít arra, de nagyon nem merek túl sok progit felhúzni a gépre, mert nincs kedvem újra telepítgetni, ha majd esetleg lejár valami frinc-franc a Windows 7-nél.

Egyenlőre próba szemcsere!

Az utolsó bejegyzés a asztaliról

Senki ne gondolja, hogy éppen megválni készülök az asztali gépemtől, de ma úgy döntöttem, hogy ha már újra kell rakni az egész gépet - mivel bajok vannak, vagyis vírusok - ezért kísérleti jelleggel a Windows 7-es verziót teszem fel.

Ergo, ez azt jelenti, hogy hamarosan újra fel kell tegyem az XP-t, mivel ez csak a Windows 7 egy demo és béta verzió, de addig kipróbálom, hogy milyen az, amikor a elvileg a dizájn mellé használhatóság is társul - állítják a szakemberek.

Már csak néhány másodperc és lent lesz a 32 bites magyar verzió és akkor beindítom a format c: és format d: -ot.

Szurkoljatok!

Megszivattam a büdös bunkaját!

Délután kerekezek szépen haza az Őseimtől és már masszívan az Újkert szívében jártam, amikor is előttem haladó VW Golfból látom, hogy hajigál ki valamit a büdös bunkó sofőr.

A parasztja a cigarettát bontotta fel és nejlont górálta kifelé az ablakon és az egyik kanyarban nem sokkal az eset után sikerült mellé érnem és teljes higgadtsággal szóltam neki, hogy figyelj már, valamit elhagytál.
Szerencsére nem kapcsolt, hogy a kis szemétjére gondoltam és belelépett a fékbe.

Remélem még most is ott keresgél és talán leesik neki, hogy nem kéne szemetelni, mert szívatás jár cserébe érte.

Fúj! Ez gusztustalan!

Ma kétszer is láttam az új Pedigree reklámot, amiben a kutyák számára készítettek egy újfajta eledelt, és azt hangsúlyozzák, hogy fontos, hogy sok rostot tartalmazzon a kaja.
Nem vagyok kutyaszakértő és kutyám sincs, de korábban, amikor nem voltak ilyen eledelek akkor mit ettek az ebek?
Miért is jó ez a kutyáknak ez a mesterségesen előállított cucc?

És igen! A reklámban erre is választ kapunk - bár én nem értem - , ugyanis lemozizhatjuk, ahogy a gazdi egy seprűvel egy adag masszív kutyaszart lapátol össze.

Próbálom kitalálni, hogy miért is jó ez? Talán,
1., mert ettől a kajától nem fog fosni a kutyánk és könnyebb összelapátolni a xart?
2., ha a kutya ezt eszi, akkor minden nap lesz xar a kertben? és nem a lakásban?

Szóval nem értem! Aki esetleg tud segíteni, az a megjegyzésbe írja már le!
Köszi!

- 30%

Szegény kicsi Nike!

882 km-t húzott, és annak idején amikor megvettem már megint hittem az eladónak, pedig Magyarország egyik legismertebb futóboltjában vásároltam és mégis egy nem nekem kialakított cipőt javasolt. Azóta persze több cipőt is vettem és rá kellett jönnöm, hogy a legfontosabb a saját tapasztalat.
Mivel nekem egy kicsit pronáló a lábam, így sajnos a normál kialakítású cipők nem jók, és ezek a típusú cipők akár kellemetlenségeket is okozhatnak, pl. térdfájás, hátfájás, stb.
Sajnos a Nike nekem az előbbit okozta és elhatároztam, hogy lecserélem, pedig ebben a cipőben futottam az első maratonom Krakkóban. Amúgy szegény 882 km-esen már úgy nézett ki - kopás tekintetében - mint az Asics 1200-nál, szóval nem volt túl strapabíró, pedig másik cipőket is használtam mellette.
De amint látjátok a képen ez már nem egy Nike, hanem egy Adidas Supernova Sequence 2M típus, amit Miskolcon vásároltam, ugyanis felhívtam több márkaboltot is, de itt kaptam meg a legnagyobb választékot és mindezek mellett még az üzletvezető még 30%-os kedvezményt is adott. Ez egy kihagyhatatlan ajánlat volt, így mentem, vettem, jöttem.
Ma már meg is járattam egy kicsit egy majd 29 km-es (28,94 km) távon és az első tapasztalatok nagyon biztatóak.

Annyit még szeretnék megjegyezni, hogy ez a miskolci bolt klasszisokkal körözi bármelyik debreceni boltot, mind választékban, mind árban.

Megérkezett!

Képzeljétek megérkezett!

Szóval 16-án csörög a telefonom a munkahelyemen és szól az egyik kolléganőm, hogy jött nekem valami és szaladjak már le érte. Titkon reméltem, hogy talán az eBay-es nacim lesz, de azt olvastam az egyik mailben, hogy csak szeptember 21-25. körül fog csak megérkezni.
Amikor átvettem a borítékom, akkor már láttam, hogy csak a gatyám érkezett meg. Tökre örültem, jaa és a tag 10-én adta fel, szóval 6 nap alatt megérkezett. Hihetetlen, valamikor egy nyomorult képeslap nem érkezik meg ennyi idő alatt ha Debrecenből küldöm pl. Budapestre. Visszatérve a nacira, összesen 24, x dollár volt és még így is simán megérte, mert itthon nem lehet ennyiért beszerezni és igazán nem is lehet kapni.
Szóval az első eBay-es tapasztalat pozitív eredménnyel zárult, így ha lesz újabb dolog, ami megéri, akkor újra próbálkozni fogok.

Alma rakéta!

Teljesítménytúra lökhajtással!

Már előre szeretnék szólni, hogy a mostani kis írásom egy kicsit nem túl szalonképes lesz, de néha ilyen is kell.

Szóval Attilával már elhatároztuk, hogy a maratoni felkészülés jegyében elmegyünk a Rózsaszentmártonon megrendezésre kerülő Vadrózsa 30 teljesítménytúrára.
Annak rendje és módja szerint jó korán keltem, mert 5:55-re jött értem Attila, majd 6-kor még felvettünk még fel egy srácot és elindultunk a pályán.
Az indulásunk előtti napon vásároltam az Aldiba két nagy zacskó gyümölcsös müzlit és a túra napján ezt reggeliztem. Jó nagy adagot újítottam az arcomba mézzel és tejjel és ekkor még nem sejtettem semmit.
Szóval, szépen közeledtünk Rózsaszentmártonhoz - jaa ez a szépség ott volt kiállítva - és már éreztem, hogy valami nem OK, de úgy gondoltam, hogy mivel a reggeli nagysló kimaradt, és csak egy benzinkútnál álltunk meg, némi "pihenőre", így erre fogtam a dolgot, de tévedtem.

Ahogy elrajtoltunk kb. fél 9 körül elkezdődött bennem a játék, először csak feszülgetett a pocóm, majd pedig elkezdtem igazán gömbölyödni és ekkor igazán elkezdődött. Bakker az egész túra alatt végigpukkantottam az utat. Olyan lökhajtásom volt, hogy még cs i r k e is megirigyelte volna. Nagyon durva volt a helyzet és alig akart enyhülni a bennem zajló történet. Aztán 3 óra 19 perc alatt lenyomtuk a majd 30 km-es túrát és kajáltam és valahogy elmúlt bennem a puffadás.

De most már tudom mi volt a bűnös, mert már annyiszor megjártam, annyiszor megszívatott ez a gyümölcs, amit imádok és frissen egy kosárral meg tudnék enni.
Szóval ez az ALMA!
Egyszerűen nem bírom, semmilyen formában sem - még aszalva sem a műzliben. Az egy dolog, hogy nyersen is csak otthon és egyedül eszem, napközben meg sem merem kockáztatni még rétesként sem. Egyszer úgy jártam, hogy almalevet ittam szódával és attól is teljesen készen voltam, és akkor pont egy öltönyös napom volt és rengeteg ember között szambáztam, és nem lehetett csak úgy galambászni.

Amúgy visszatérve a túrához, egyszerűen mesés volt. Szuper volt a útvonalterv, nagyon jó volt a menet közbeni ellátmány és külön nagyon jó volt, hogy minden pecsételő helyen volt víz, mivel nagyon meleg volt. A szervezők nagyon kitettek magukért és isteni volt megérkezésünk után a kis harapnivaló, - lecsó virslivel és rizzsel. Nyami!
Itt szeretném megköszönni a H é r i cs TTSE-nek a szuper szervezést és a nagyon kedves hozzáállást! Köszönöm!

Az első vásárlás

Sikeresen túl vagyok az első eBay-es vásárlásomon és képen látható nadrágot vettem meg. Licites volt a dolog és kb. 9 dollár valamennyiről indult és sikerül 10,59-ért elhoznom a nacit és a szállítással együtt is jobban jövök ki, mintha megvenném egy márkaboltba, feltéve, ha a postás nem nyúlja le.
Most olvastam, hogy kb. szeptember 21-25 körül lesz leszállítva a cucc. A megrendelőbe a cég címét írtam be, hiszen mostanság ott töltöm a fél életem, de már érzem, hogy a közel a szabadság.

Ebéj tapasztalat, javaslat, ötlet

Sziasztok kedves Olvasóim!

A napokban vettem észre, hogy a jelenlegi futócipőm, a Nike Pegasus 25 elérte a és már el is hagyta a 800 km-t, így hamarosan le kell cserélnem.

Már ki is néztem egy jó kis csukát a neten, az ebéjen és nagyon jó árban lenne, kb. 76 dollár + hajózás és mivel elvileg még lehet vámot is kell fizetni, de még így is kedvezőbb árban van, mint ha itthon venném meg.
Ez egy Adidas Adistar Control 5-ös modell, amit Debrecenben potom 39.900 Ft-ért lehet megvásárolni, de ennyit nem kívánok és nem is fogok érte adni.
Szóval, ha tudnátok adni némi tanácsot, hogy miként tudnám meg a cipőt a legolcsóbban és a legbiztosabban megvenni, akkor a megjegyzésbe írjátok bele.
Köszönöm szépen!

Szomorú futás

Ez a nap is úgy indult mint a többi. Reggel felkeltem és előkészültem a mai versenyre. Megettem a kis reggelim, majd elmentem az egyik futótársamért és indultunk ki Hajdúszoboszlóra a IX. Aqua Futásra.
Annak rendje és módja szerint bemelegítettem, majd nekivágtam a versenynek. Kb. 10,2 km volt az etap, amit egész jól sikerült lefutnom 41:53 alatt, majd Kevin mondta, hogy menjünk el levezetni.
Nem volt nagy kedvem, de tudtam, hogy mennem kell, hogy nehogy bajom legyen, ezért az egyik úton a pálya mellett elkocogtunk.
Ekkor észrevettük, hogy valaki fekszik a földön. Gyorsan odaszaladtunk és az egyik futó feküdt arccal a földön. Nagyon rosszul nézett ki a bácsi! Azonnal elrohantam segítségért és amikor már visszatértem, már Kevin próbálgatta életben tartani. Ott álltunk és szorítottunk, hogy talán sikerül és egyszer csak kinyitja a szemét és minden rendben lesz és ez csak egy rossz rémálom lesz.
Érkezett a mentő és helikopter is és előttünk próbálták az orvosok megmenteni az idős futót, de már nem lehetett segíteni.
Elment...
Nem tudtunk segíteni!
Egy futótársunktól kellett megválnunk és azt sem tudtuk, hogy hívják, mennyi idős volt, vagy kik szorítottak érte?
Vajon mit gondolt szegény ma reggel, amikor eldöntötte, hogy nekivág a versenynek? Vajon mi járt eszében a rajtnál?
Elszomorító ami történt és nagyon megráztak a történtek és már csak abban reménykedek, hogy a bácsika már az örök futómezőn koptatja a kilométereket!
Nyugodjon békében!

Mindannyian a gyógyszergyártók kezében vagyunk!

Mindannyian a gyógyszergyártók kezében vagyunk! - Hangzik el a jól ismert mondat.

De tudnátok-e folytatni a jól ismert készítmények sorrendjét: Cumicecibel, Leteperin, Fidibusz balzsam, Lapidusz cseppek, stb.

Ha igen, akkor a megjegyzésekbe szúrjátok bele!

A béka benézte! vagy bevette!

Most, hogy próbálom magam egy kicsit utolérni minden területen, akár blog, akár a National Geographic Photo of the Day leszedegetése kapcsán, és a következő egészen kis vicces képre bukkantam, amit szeretnék megosztani Veletek, kedves maradék Olvasótáborom.

Amúgy most életemben volt némi kavarodás és egyéb érdekességek és több olyan témám is volt, amit szívesen megosztottam volna Veletek, de már most nem merek ígérni semmit. A munkám és a családom mellett már csak a sport az, amiben most élem a kis életem, mert ez nem gondolkodtat, csak bal láb, jobb láb, pulzus. Ilyenkor formázom a kis agyam és dobálom ki a napi szemetet, ezért elnézést kérek, ha egy edzés után nem az első, hogy blogoljak. De próbálok erre is időt szakítani.

Szóval vissza a vicces képre, íme:
Forrás: National Geographic

Made in Hungary

Tegnap munka után találkoztam az egyik barátomékkal a Nagyerdőn és sétálgattunk az egyetem környékén, majd átmentünk a Békás-tóhoz. Csak, hogy tudjátok kedves Olvasóim, a debreceni Nagyerdő, Európa és Magyarország egyik legrégebben védett területe. Az 1082 hektárnyi erdőben az évszázados tölgyek, gyertyánok, ezüsthársak alatt tavasszal gyöngyvirágszőnyeg virágzik.

Ennek a festői környezetnek a közepében áll a Békás-tó, amely hasonlóan védelem alatt áll és ha jól emlékszem valamelyik híradásban arról volt szó, hogy a tóba halat telepítenek, hogy ne algásodjon.

Természetesen a telepítés eredményeként megjelentek az orvhorgászok is, de a helyi közterület felügyelet vállalta a rendőrséggel közreműködve, hogy az ellenőrzésük alá vonják a tavat és a környékét.

Szóval visszatérve a tegnapi történethez, szóval látom, hogy több pecás is lógatja a botját a tóba, és szólok, hogy nem kellene pecázni, de hát süket fülekre találtam.
Gondoltam szólok a policájnak, hogy pajtások itt és itt ilyen dolgokat csinálnak, mire a diszpécser azt mondja, hát aki ki is fog valamit, annak baromi pocsolya íze lesz. Arra sem volt kíváncsi a tag, hogy ki is vagyok pontosan, simán leterkózott.
Tisztában vagyok azzal, hogy nem ez a pecázgatás nem a világ legnagyobb bűne, de inkább a nagy természetvédelmi duma miatt bosszús és, hogy ennyire levegőnek néztek!

Mától nyújtás

Ma délutántól újabb hobbinak fogok élni a futás mellett, mégpedig nem másnak mint a nyújtásnak.

A szerdai szuri után ma kell elkezdenem a nyújtást a combom hátsó részében, mivel baromi kötött az izomzatom, sőt nem egyformán hajlik a 2 lábam sem.

Egy nagyon egyszerű gyakorlatot mutatott meg nekem a dr. O. M. doktor, ami nagyjából úgy néz ki, hogy hanyatt-fekvésben egy falhoz fekszem, a lábamat felteszem a falra és elkezdem szép óvatosan 20 mp-ig benntartva a levegőt lefele nyomni a lábfejem. Aztán lazítás, egy kicsit közelítem a medencém a falhoz és kezdődik újra a játék.

Na ezt minden edzés előtt el kell játszani és akkor nem lesz húzódás. Amúgy ha most jobban belegondolok, lehet anno áprilisban, ha azután a bizonyos edzés után kihagyok pár napot, akkor lehet nem lenne most semmi gond, mert akkor érzetem a bal combom is, mivel a bal lábam jóval lazább, így ott hamarabb is gyógyult, vagyis regenerálódott az izom.

A lényeg, hogy ma elkezdem délután a nyújtogatást!

Hopp egy szuri!

Hál' Istennek nem komoly!

Egészen áprilistól kezdődik a történet, amikor egy rekortános edzésen meghúzódtam mind a 2 combom hátsó részén. Azóta a bal lábam már simán felépült, de a jobb lábammal folyamatosan szenvedek, ezért úgy gondoltam, ghogy most már teszek valamit az egészségemért.

Felkerestem egy debreceni reumatológust, aki elküldött röntgenre, de úgy gondoltam, hogy kikérem egy másik reumatológus véleményét is, így délután elmentem Hajdúszoboszlóra Dr. O. M.-hoz, aki elmondta, hogy a pirossal jelölt izom (azt hiszem) egészen az eredésénél be van gyulladva és mivel elég merev az izomzatom, ezért folyamatosan begyullad, amikor edzek.

A debreceni doki egy elektromos kezelést javasolt, de ez legalább 4 hét lenne és nem biztos a teljes gyógyulás, mivel elég mélyen van a gyuladás és lehet a lézeres kezelés sem lenne tuti, így maradt a szuri, azaz a szteroid injekció. Ez gyorsan lehozza a gyulladást és péntektől kezdve el kell kezdenem nyújtogatni ezt az izmot óvatosan, hogy hosszabb távon ne fájjon, aztán kb. jövő héten csütörtökön mehetek ki először futni, de előtte is nyújtanom kell.

Szóval megint nemsokára bivaly leszek, így hogy üzenem az ellenfeleimnek, hogy remegjenek, mert nemsoká újra versenyképes állapotba kerülök.

Végre elkészült!

Egy kicsit megkésve, de végre sikerült "összeszedni" magam és feltöltöttem és kommenteltem a UltraBalatonon készült képeket, amelyeket most már Ti is megtekinthettek, csak klikkeljetek a képre.

Asus EEE Pc 1000HE

Még az ÁFA emelés előtt, egy kis spórolás után sikerült beszereznem egy ilyen kütyüt. Elsődleges célom az volt, hogy egyre kevesebbszer kelljen bekapcsolni az asztali PC-m, mert az baromi sok áramot zabál, óránként 440 Wattot. Ezt képzeld úgy el, hogy 4 db 100-as égőt nyomatsz folyamatosan. Brutális!
Amúgy ez az Asus család egyik nem a legújabb formás darabja, 10 colos és kb. 1,5 kiló. Az első tesztelésen már túl vagyok és nagyon jók a tapasztalataim a kis szerkentyűvel. A részletes technikai paramétereket belinkelem:
Processzor: Intel Atom N280 1.66 GHz (667 MHz FSB, 512 kB L2 cache)
Grafikus megjelenítő / grafikus processzor: Intel GMA 950
Memória: 2 GB DDR2 (800 MHz)
Merevlemez: 160 GB
Kijelző: 10" WSVGA (1024 x 600)
Kamera: 1.3 megapixel
Audió: Integrált
Bővítőhelyek/flash memóriakártyahelyek: SD/MMC kártyaolvasó (SDHC támogatás)
Interfészek (portok): 3 x USB 2.0; 1 x VGA
Kommunikáció (bluetooth, Wi-Fi, infra, LAN): LAN, WLAN, Bluetooth
Operációs rendszer: Windows XP Home
Klaviatúra: Magyar
Pozicionáló eszköz: Touchpad
Akkumulátor/áramellátás: 6 cellás
Működési idők: Max. 9.5 óra
Méret: 266 x 191.2 x 28.5-38 mm
Tömeg: 1.45 kg
Összességében jó vétel volt, mert kicsi, kényelmes, pik-pak bedobható a hátizsákba, sokat húz az akkumulátora és nagyon okos.

Ultrabalaton 2009. - Beszámolómorzsa egy 2 kg-os élménykenyérből

Amint ígértem, igyekezni fogok írni egy hosszabb szösszenetet az Ultrabalatonos élményeimről. Az az igazság, hogy már egyszer leírtam a futenet.hu/forum topicba az emlékeim egy részét, így azt átemelve, egy kicsit megplasztikázva fogom elétek tárni a történéseket.

Hol is kezdjem ezt a fantasztikus dolgot? A történettel akár a római korig is visszanyúlhatnék, amikor még Plesonak hívták Balatont, de annyira nem ugranék vissza, hanem csak inkább az idei év tavaszáig, amikor pereceltem és a maratoni felkészülésem tovaszállt és akkor azt mondta Kevin, hogy akkor készüljünk az UB-re. Innentől kezdve csak az UB lebegett igazán feletettem (bár egy maraton azért lefutottam) és visszaszámlálóba be is állítottam a június 20-át és elkezdtek szépen fogyni a napok és én egyre izgatottabb és izgatottabb lettem, mert tudtam, hogy nem könnyű feladat vár rám.
Még május 30-án megpróbáltam kivitelezni egy főpróbát a tiszafüredi félmarcsin és elcsaptam magam annyira, hogy nem tudtam igazán lábra állni másnap. Ekkor nagyon megijedtem, hogy mi lesz velem, mert ha nem vigyázok magamra az UB első napján nem fogok tudni teljesíteni a 2. napon és miattam bukik el a csapat. De szerencsére nem így történt.
Az UB előtti pénteken tiszta para lettem, már 3/4 5-kor felébredtem és baromira vártam az indulást. Jánosék (János és Judit) jöttek értem, majd felvettük a "Mestert" és elindultunk Tihanyba. Némi kalandozás után, - az M7-es történt baleset miatt - de leértünk és elintéztük a formaságokat és megismerkedtünk csapatunk új és régi tagjaival Istvánnal és Zördivel.
Gyorsan belapátoltuk a tésztaparty kulináris fogásait, majd pedig cseverésztünk az "ellenfelekkel" , rég nem látott barátokkal ismerősökkel.
A nap gyorsan elszaladt és este Kevin vezetésével megtartottuk a taktikai megbeszélést és álomra hajtottuk fejünk.

2009. június 20. 10:10. István, csapatunk legidősebb és talán egyben letapasztaltabb tagja és kísérőnk Judit indult elsőként és igen szép helyen hozta be a Berkenyét és adta át a stafétát nekem Dörgicsén. Amikor elindultam Kevin szavai csengtek a fülemben. Nem szétcsapni magad, hanem tartani a 165-168-as zónát. Inkább legyél lassabb néhány mp-cel ma, de holnap is bírj lábra állni. Ebben a szellemben tettem oda magam és az erdei csapást követően az aszfalton folytattam a vágtámat. A 23 km után könnyedén és mosolygósan értem célba és adtam át a chipem Jánosnak. Gyors levezetés és frissítő elpusztítása után már indultunk tovább. János nagyon rutinos és erős futó, igazi harcos típus. Keménységét meg is mutatta, hiszen nálam jobb tempóban és sokkal rosszabb körülmények között (eső, szél) hozta be a csapatot.
Nem kevésbé volt harcos amazon Judit, aki végig kísérte esőben a fiúkat. Egy kis kavarodás után Kevin indult neki és szintén mostoha körülmények között kellett futnia, de egy ilyen "rutinos öreg rókának" nem jelent gondot némi eső, hiszen nem Kevin lett vizes, hanem a víz lett kevines. Amikor befutott és megírták az eredményeket a weben valami nem klappolt és nála 5:15-ös tempó jött ki. Persze, hogy el kezdtem cukkolni! Tudtam én, hogy nem annyi, de azért jó volt szivattyúztatni a "Mestert". Azt hiszem néha már a szemtelenség határát súrolta a viselkedésem, de olyan jó volt együtt nevetni a dolgon és persze nem is volt sértődés. Kevin után Zördi zárta az UB első napját. Zördi nagyon ott volt fejben. Rendkívül rutinos játékos és irtó légiesen tud futni, amit nagyon irigyelek Tőle. Amikor befordult Bogláron a célegyenesbe úgy tűnt mintha most szaladt volna ki a sarokról. Semmi nem látszott a mozgásán.
Ezek után Barbie-ztunk egy kicsit a gyúróknál, és itt szeretnék nekik extra köszönetet mondani, hogy így rendbe kapták a csapatunkat. Pazar volt! Köszönjük szépen!
Gyors szállás stipi-stopi, majd vacsora és taktikai megbeszélés. Estére egy picit para lettem, mert bedurrant a négyfejüm egy kicsit és faramban is kiújult a gyulladásom, de bíztam benne, hogy minden rendben lesz és álomra hajtottam a fejem. Nagyon nem kellett altatni.


A második nap reggelén István kezdett ismét, és nagyon odatette magát, majd Kevin és János is egy magasabb fordulatszámon pörgött és már számolgattunk, hogy talán ez és az a csapat is megfogható.
Aztán pik-pak rám került a sor. Szó szerint paráztam! Miért is? Féltem, hogy még jobban bedurrannak az izmaim, féltem, hogy nem fogom tudni hozni azt az eredményt, amit elvár tőlem a csapatom, és megrémített külön, hogy az ellenfél csapatában egy nagyon jó futó lesz a párom és ha ő legyőz, akkor elszáll minden esélyünk, hogy 7. helyezett legyen a Berkenye. Ezekkel a gondolatokkal és István biztató szavaival vágtam neki a 20 km-es etapomnak. Itt már nem volt határ, ami a csövön kifért! Gyorsan fellöktem a fordulatot 170-re és gyi a srác után. Elég hamar beértem és újabb félelmem támadt, ami rendszeresen velem van a versenyeken. Féltem, hogy utazni fog velem, majd pedig a cél előtt ellép.
De szerencsére nem ez történt és elvárt eredményhez képest sikerült 2 percet lefaragnom. Gyors átadás/átvétel és Zördi elindult Tihany felé. Útközben a profi kísérőnk nem csak frissített, hanem az útvonalat is letakarította professzionálisan a az elénk bekószáló mamókáktól és papókáktól. Zördi most is megcsillogtatta képességeit és a végén közös futással - én már robot mozgással kicsit lemaradva - átszakítottuk a képzeletbeli célszalagot.
Annyira varázslatos élmény volt! Küzdeni a helytállásért, küzdeni a csapatért, a futótársaidért! Óriási érzés és talán egy óriási boldog teher, amit eddig valaha tapasztaltam. Az egyéni érdemek itt eltörpülnek, nincs olyan, hogy én, csak olyan, hogy MI!
Igen, és MI megcsináltuk és bár 8. lett a Berkenye, de azt hiszem, hogy az idei évben - amikor sokszorosan bivalyabb csapatok neveztek be, mint tavaly - ez az eredmény rendkívül tisztességes! Büszkék lehetünk, de azt hiszem és tudom, hogy akik teljesítették ezt a versenyt, akár ilyen, akár olyan formában, akár lábon, akár keréken azok mind büszkék lehetnek és szívből gratulálok nekik.

Így, néhány nappal a verseny után, rendkívül tisztán élnek bennem a verseny pillanatai, bár a befutásaimkor némi filmszakadás - különösen a 2. után - volt, de ennél sokszorosan részletesebben el tudnám mesélni az élményeimet, de nem szeretnék senkit sem untatni.
Még1x és hálás köszönet és maximális tisztelet a Szupermarathon Kft. dolgozóinak az önkénteseknek, a szponzoroknak és valamennyi segítőnek!

Ultrabalaton 2009

Sziasztok Olvasóim!

Hamarosan egy hosszabb bejegyzésre, élménybeszámolóra készülök az Ultrabalaton kapcsán, csak szeretném begyűjteni az összes képet, ami a versenyen készült.

Eddig még csak István képei vannak meg, de hamarosan megkapom Jánostól és Zörditől is képeket.

Az élmény olyan erős bennem, hogy akár egy hét múlva is meg fogom tudni írni, így kérlek Benneteket, legyetek türelemmel.