Akár ez egy Pap Rita és Bodnár Attila szám is lehetne, de még sem az. Ezt mi követtük el a mai nap során, amikor is 18:00-kor találkoztunk a Debreceni Egyetem Főépülete előtt, hogy a rossz idő ellenére egymást erősítve testben és lélekben elmenjünk futkározni.Az utunk első része még egészen istenes volt, mert aszfalton aprítottuk a kilométereket, de aztán beslattyogtunk az erdei utakra, ahol szlitty, szlatty és szlotty hangok voltak a jellemzőek, mivel nem kicsit voltak felázva az utak.
Mire elértünk a "gödörhöz" /nem debreceni Olvasóimnak elárulom, h. ez itt az egyik híressége a Nagyerdőnek/ már a team nagy részének (volt kivétel, pl. Kevin, akin egy folt nem volt, mert Kevin nem lesz sáros, hanem a sár lesz Kevines) a cipője, nadrágja, pólója és nem utolsó sorban ruhától fedetlen része volt sáros és mudrás.
Sajnos sérültjei is lettek a futásunknak, ugyanis néhány csiga-bigával szarvat akasztottunk, de ők húzták a rövidebbet.
Kalandos kirándulásunk során érintettük a pszichiátriát, ahol megkaptam a kimenőm még ma estére és elhaladtunk a patkó mellett is, és még a menza "illataiba" is beleszippanthattunk.
Mire visszaértünk az egyetemhez, addigra elállt az eső, megvillantotta első sugarait a nap, mintha minket szeretett volna üdvözölni!
Összefoglalom a száraz adatokat: 18:17-kor indultunk, kb. 1 óra 21 percet futottunk és lezúztunk 12 kilométert.
Penge volt az egész! Nagyon jól éreztük magunkat!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése