Hastánc és csak makk!

Teljesen be voltam sózva a múlt hét során mert kaptam egy jegyet az 1. Debreceni Hastáncverseny gálájára. Nagy izgalommal készültem a szombaton 16 órától kezdődő előadásra, szépen felöltöztem, brotválokztam, frizkót belőttem és már 15:48-ra el is mentem a Vojtinába. Ahogy megérkeztem belebotlottam Kapusi Miki barátomba, aki most is hozta a szokásos vicceskedő, humoros formáját. Ott volt a kislánya és megkérdezte Miki tőle, hogy tanult valamit a hastáncolós lányoktól, mire ő csak elmosolyodott és nem szólt semmit. Erre Miki a maga sajátos stílusában (sajnos nem tudom pontosan idézni): mindegy, hogy hogyan táncolsz, csak amikor eszem ne lássam." :)

Tehát egy kis késéssel kezdődött a gála, laza 45 percet álltunk kint. Apukám már biztosan agylobot kapott volna, én meg szépen SMS-eket írtam a lányoknak, asszonyoknak Nőnap kapcsán, így viszonylag hamar eltelt az a kis idő. Aztán egyszer csak megnyílt a kapu és mindenki berontott a terembe mint az állat. Taposták egymást a népek, nekem valahova a 10. sor környékén sikerült fognom egy jó helyet. Mindent láttam, tökéletes volt. Amúgy sem vagyok az a túrok fúrok típus, lehet ez a baj és ezért tartok itt ahol, mert nem tudok tiporni.
A gála kb. egy órás díjátadóval kezdődött, ami úgy ahogy volt übergáz volt. Tragikus és kegyetlen. Már én kezdtem magam kellemetlenül érezni. A szervezettségnek a minimális foka sem volt megfigyelhető. Össze-vissza osztották az ajándékot, díjat. Volt egy rakat szponzor, akik nyomtak egy csomó apróságot. KÁOSZ volt, de valahogy túléltem. Kis is mentem ez idő alatt telefonálni. Nem is übergáz, hanem hipergáz volt ez a rész, már azt hittem eret vágok magamon.

Na de csak elkezdődött a gála. A produkciók nagyon jók voltak. Félelmetes volt, ahogy a hölgyek "rázták" magukat. Azt gondoltam, hogy ezen az estén csupa érett hölgyet fogok látni, de inkább fiatalabbak voltak. Voltak cingárok és teltebb versenyzők, de tényleg szuper volt. Nekem ami a legjobban bejött, amikor 3-4-en nyomták egyszerre, ilyen "Bat man" gúnyában :) ahogy a képen is látható. A produkciók teljesen feledtették a várakozást és a gázos díjátadót és jó érzéssel mentem tovább a gála után a Táncházba a szokásos szombati hőbörgésre.
Jó este volt, jól éreztem magam, csak kár hogy egyedül voltam megint, de majd előbb utóbb ez is változik. Csak lesz valaki, aki majd mellém szegődik. Bár most sajna ez a veszély nem fenyeget :(


P.S.: Azt hiszem nem hallgatok Enya-t estére, mert csak beforgat :(

P.S.2.: Miért csak makk? Klikk az első képre!