Már csak egy költöztetés maradt, és a sajátom

Eddig minden cimborámat költöztettem. Valakit csak egyszer, valakit már kétszer. Már csak Bálint barátom felé van restanciám költözés ügyben és onnantól kezdve itt kijelentem ország és világ előtt, hogy nem költöztetek senkit, csak max. családon belül.
A mostani alkalommal a 4. emeletről cipekedtünk át egy családi házba. Nem a bútorok mennyiségével volt a gond, hanem az emelettel, hogy lehoztál egy darab valamit és kutyagolhattál vissza a következő motyóért.
A legviccesebb a költöztetésben az volt, hogy állítólag eltűntettük egy szárazvirág kompozíciót a 2. emeletről. A tulajdonos teljesen ki volt borulva, először lejött a kisbuszhoz megnézni, hogy nem raktuk el. Ott is elkezdett balhézni, majd feljött a 4. emeletre, hogy akkor biztos ott van - ott is előadta a műsort -, majd újra le a földszintre és megnézte a szeméttárolót, hogy talán kidobtuk. De nem, mert mi ügyesebbek voltunk :)
Ááá, dehogy, de ő váltig állította, hogy amikor hajnali fél 4-kor kinézett, akkor még ott volt és amikor mi pakoltunk, akkor eltűnt. Egy igazi jó szárazvirág kompozíció megvasalva! Olyan nagyon szükség volt a többi lom mellé Petiéknek egy szárazvirág kompozícióra.
Kérdem én, ha akkor értéket képvisel, akkor minek teszi ki a paraszt a folyosóra?
Hogy miért is kellett megvasalni? Ez is a mi hibánk! Mert amikor a múltkor költöztettük Petiéket, akkor is lezúztuk, és meg kellett erősíteni némi fémmel.
Szerencsére 2 fuvarral lezúztuk a pakolást és már 2 körül itthon voltam és készülődtem a heti első futásra.