Már úszás közben is...

Sportolás közben teljesen el tudok lazulni, mert egy rövid időre teljesen kikapcsolok. Úgy érzem, mintha egy olyan burokban lennék, ami kizárja a külvilágot és csak befelé figyelek. Figyelem azt, ahogy ki- és belélegzem, ahogy a lábam dolgozik, vagy az izmaim, amik jelzik, hogy ez már túl sok, vagy, hogy még tudok még rátenni még egy lapáttal.
Amióta nem futok, ez már több, mint 1 hete teljesen elvonási tüneteim vannak. Csak a futáson jár az eszem! Munka közben azt beszélem a kollégákkal, hogy milyen gyógyszerek (magnézium ampulla), krémek kellenek még. A neten naponta többször megnézem, hogy rálicitáltak-e már a licitemre egy szélkabát kapcsán és ma az uszodában azt vettem észre mikor melleztem, hogy azon jár az eszem, hogy milyen edzést fogok csinálni ha felépülök a sérülésből és, hogy mennyi időm lesz egy versenyig és, hogy milyen rucit lenne jó megvenni azelőtt a bizonyos verseny előtt.
Ez már beteges, hogy a futással kelek (ébredési pulzus mérés) és fekszem. Azt hiszem, hogy teljesen az életem részévé kezd válni és már nagyon várom azt a pillanatot, amikor újra felvehetem a kis Asics cipőm, a suhanós nadrágom, a kabalasapkám és majd az új futófelsőm.