Az első futás 2,5 hét után...

Hosszú várakozás után szombaton elhatároztam, hogy kipróbálom magam és újra megpróbálkozom a futással. Lélekben előkészítettem magam, hogy szombaton délután futni fogok és azt is eldöntöttem még a futás előtt, ha bármi furát is fogok érezni a lábommal kapcsolatban, akkor azonnal leállok.

Nagy várakozással indultam neki a kitervelt távnak. OJ - a mesterem - egy laza 5 km-es távot jelölt ki nekem, de sehogy sem sikerült a tervezővel egy jó útvonalat kijelölnöm, így egy picit meghosszabbítottam, így 6,5 km lett a karika, amely így néz ki: Szép karika

Felvettem a kis forrógatyit és a csukámat és a kedven lyukas zoknimat, majd hosszasan és türelmesen bemelegítettem, de persze előtte már bekentem magam a szokásos krémekkel, és nagyon óvatosan, mintha tojásokon járnék nekiindultam. A Móricz Zs. krt. felé indultam, majd a Pallagi úton folytattam, aztán egy karika a körúton és vissza. Ahogy a Móricz elején tekerek látom, hogy az órám kifagyot. Nem mér semmit, csak áll 103-on a pulzus. Frankon resettelnem kellett, aztán elment az óra benne, így elég bénán nézhettem ki, hogy futok és közben meg az órám basztatom. Elég sete mozdulatokat tehettem, de aztán minden frankó lett, az óra is megjavult és sikeresen lenyomtam ezt a laza 6,5 kilométeres távot.
Nagyon boldog voltam, mert ez vízválasztó futás volt és hogy lekopogjam - kopp-kopp-kopp - nem volt semmi extra érzés, ami miatt belesétáltam volna az első futásomba.