Tegnap pihi és kacagás!

A tegnapi kis pörgős nap után úgy terveztem, hogy meg munka után elmegyek úszni, de minden tervem áthúzta az, hogy kaptam egy jegyet a tegnap esti Lovardában megrendezésre kerülő Özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak. Nekem úgy tetszett, mert jó kis vidám volt. Betétdalokkal színesítették a történetet. Nem azt mondom, hogy nem láttam jobbat, de pont jó volt a tegnap estére lazítás képen. Miután véget ért, találkoztam Ráccsal, az öreg koli csókával, akit bekísértem az MFK koliig, még felugrottam hozzá, megnézni az egyik progiját, a Crysis-t.

Nem gyenge, de már erőmű kell hozzá, pedig neki is jó gépe van, de ez már too much. Nem értem a szoftver fejlesztőket. Vagyis értem, mert ezek kapcsolatban állnak a hardweresekkel és összefogva cuslágolják le a kis pancser köcsögöket, akik ki szeretnék próbálni a játékot, de így rá vannak szorítva, hogy fejlesszenek hardwert. Sebaj, majd nyomják tört progikkal, így legalább azért nem fizetnek. Én sem fizetnék, de ez a veszély nem fenyeget, mivel nincs erőművem, de még egy ütőképesebb gépem se, de majd lesz, az tuti.
Aztán, hogy nem Rácstól sikerült lekésnem a 28-ast, vagyis nem én késtem le, hanem ez a szemét busz ment el hamarabb. Amikor sok évvel ezelőtt Ausztriában voltam egy szemesztert tanulni, ez kb 1998-ban, tehát majd 10 évvel ezelőtt, már akkor voltak a buszokban menet időt szabályozó rendszerek és persze a sofőrök is intelligensebbek voltak, és például, ha egy busz hamarabb ért a megállóba, akkor ott várt. Nem az, hogy, ha nincs senki akkor elhúzza a csíkot és a 20 perces menet időt lerövidíti 13-ra. Az ilyeneket kellene kirúgni a Volántól a picsába, én meg várhattam a következőt, de nem vártam, mert irtó hűvös volt, hanem elmentem egy másik járattal, aztán még egy másikra átszállva értem haza. Nem volt egyszerű kis menet, köszönhető annak az egy embernek.
Ezt követően még tettem-vettem még, aztán csak sikerült lefeküdnöm éjfél után. Ez csak azért kései egy picikét, mert reggel elmentem futkorászni és nem túl jó, ha a testi fáradság mellé, még szellemi is társul, de ez engem nem érint, hi-hi!